Csodálatos állatvilág: Okosabb vagy egy varjúnál?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha megnézed a mellékelt videót, talán egészen más szemmel látod majd a károgó, szemtelen városlakókat.

Sokáig azt hittük, hogy csak mi, emberek vagyunk képesek az eszközhasználatra, és részben ez az, ami az állatvilág felé emel minket. Aztán kiderült, hogy érző, intelligens lények vesznek minket körül. Hosszan lehetne sorolni az okos állatfajokat, de mi most egy kivételesen ügyes csoportra koncentrálunk, mégpedig a varjakra. Részletek a hajtás után! 

Corvus habilis

Hogy a varjúfélék családjába tartozó madarak fifikásak, annak már talán te is láttad jelét, például ilyenkor, ősz tájékán, amikor a diót törik fel, mégpedig úgy, hogy a fa tetejéről hozzávágják valamilyen keményebb felülethez, például az aszfalthoz. De itt nem áll meg a tudományuk, ennél összetettebb feladatokra is képesek, ezt bizonyították a németországi Max Planck Ornitológiai Intézet és az Oxford Egyetem munkatársai néhány új-kaledón varjú (Corvus moneduloides) segítségével.

Ennek a fajnak a képviselői a természetben botokat használnak, hogy táplálékot szerezzek maguknak, és a kísérletek során kiderült, hogy a cél érdekében képesek olyan eszközöket is alkotni, melyek kettő vagy több, önmagában használhatatlan elemből állnak. Eddig úgy gondoltuk, hogy erre csak mi, illetve az emberszabásúak képesek. Egyelőre persze nem tudni pontosan, hogy mi is zajlik ilyenkor a madarak agyában, de az biztos, hogy fejlett gondolkodási képességgel rendelkeznek.

De miből is állt a próbatétel? A kutatók egy dobozban ételt helyeztek el, amihez egy szűk nyíláson lehetett hozzájutni. Igen ám, de a pálcikák, amik a varjak rendelkezésére álltak, önmagukban túl rövidek voltak ahhoz, hogy ki lehessen velük piszkálni a falatot. Annyi könnyítés azért volt, hogy a botocskákat úgy alakították ki, hogy azokat össze tudják illeszteni a madarak. Nyolc varjúból négy sikerrel is járt.

Corvus sapiens

"Előre tudják, hogy mire használhatják azt a valamit, ami egyelőre nem létezik és amit nekik kell összerakniuk. Aztán megcsinálják és használják. Vagyis az az elmélet, hogy az állatok véletlenszerűen próbálnak ki dolgokat egészen addig, míg sikerrel nem járnak, már nem alkalmazható általánosan" - nyilatkozta az egyik kutatásvezető, Alex Kacelnik. "Ez a felfedezés azért lenyűgöző, mert senki nem segített a varjaknak, maguktól jöttek rá a megoldásra" - tette hozzá kollégája, Auguste von Bayern. És miért fontos a munka, amit végeznek? Azért, mert az ilyen kutatások segíthetnek megérteni, hogyan működik más élőlények agya, de nagy hasznára lehetnek a mesterséges intelligenciával és a tanulással foglalkozó szakembereknek is - írja a BBC

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?