A legjobban szeretett nőnek lenni a legnagyobb fájdalom

Olvasási idő kb. 2 perc

A szerelem története hatvan évet ölel át és nem sok reményt hagy az örök romantikusoknak. Viszont remek színészi játékokat láthat benne csodásan fényképezve.

A szerelem története Nicole Krauss azonos című nemzetközi bestsellerének adaptációja, Radu Mihaileanu rendezésében. A 135 perces film egy életen át tartó, korántsem vidám szerelmi történetet dolgoz fel, miközben úgy ugrál az időben, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mihaileanu jegyzi Krauss klasszikusának forgatókönyvét is, és a rendező ügyesen oldotta meg az időbeli ugrálásokat, bár a sztori olyan összetett, hogy néha még így is nehéz követni.

A történet szerint ugyanis Léo (Mark Rendall, majd Derek Jacobi) és Alma (Gemma Arterton) egy isten háta mögötti lengyel faluban élik vígan diákéveiket, míg egy napon a második világháború szét nem választja őket. Alma, aki ugyan Léót szereti, de azért más fiúkat is hülyít, New Yorkba menekül a nácik elől, míg a fiúk a faluban próbálják túlélni a világháborút. Alma megígérteti Léóval, hogy ír neki egy regényt, amit fejezetenként postáz neki, és ami róla és a szerelmükről szól. A férfi meg is írja a könyvet, ami egyedül spanyol nyelven jelenik meg, de úgy, hogy igazi szerzője nem is tud róla.

Mindeközben a kétezres évek elején egy New York-i Alma nevű lány (Sophie Nélisse) saját nevének eredetét keresi, miközben anyjának próbál párt találni. Kettejük sorsának különös összefonódásán keresztül nemcsak az derül ki, hogy bizony léteznek soha véget nem erő szerelmek, hanem az is, hogy legyen az ember bármily tehetséges is, ha egy életen át csak várja a csodát, fabatkát se ér az egész.

Ha érdekli, hogyan kapcsolódik a két történetszál, és mire fut ki a végén, olvassa el a teljes kritikát a Port.hu-n!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

maze
maze
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.