Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több rendezőt is foglalkoztatott már a női szenvedélybetegség. Mutatjuk a legmegrázóbb filmeket a témában.
Gyakori témája a film- és divatiparnak a kábítószer- és gyógyszerfüggőség, ami nem véletlen, hiszen a hetvenes és a nyolcvanas években tíz amerikaiból legalább egy rendszeres fogyasztója volt a kokainnak; a becslések szerint pedig napjainkban 600 ezer heroinhasználó él csak az Egyesült Államokban. Az amerikai népegészségügyi hivatal (Center for Disease Control) adatai szerint 2014-ben körülbelül 47 ezer ember halt meg véletlen túladagolásban, ebből több mint 29 ezren opioid típusú gyógyszerek miatt, ami magában foglalja a vényköteles fájdalomcsillapítókat és a heroint is.
A drog viszont, amilyen káros és veszélyes, annyira izgalmas és szexi is. Nem volt véletlen tehát, hogy a 90-es években számos divatkampány és fotósorozat készült az úgynevezett “Heroin Chic” témában, az elmúlt években pedig az olasz Gucci és a Moschino “népszerűsítette” a drog és gyógyszerfüggőséget – írja a DazedDigital.com. És ennek hatása az is, hogy bár a (férfiak dominálta) filmiparban elsősorban a férfiak szenvedélybetegségeivel szoktak foglalkozni, készült azért pár olyan alkotás is, ami a nők (némileg eltérő alapokon nyugvó) narkotikumhasználatát ábrázolja. A hajtás után mutatjuk, mi jutott eszébe a rendezőknek a drogfüggő, önpusztító nőkről az elmúlt évtizedekben!
1. Christiane F.
A 80-as évek elejének egyik legismertebb kultfilmjét Uli Edel rendezte az 1978-ban íródott Christiane F. – A végállomás gyermekei című könyv alapján. A történet főhőse a 12 éves Christiane, aki Berlin külvárosában él az anyjával és húgával, és fő célja, hogy bekerüljön Európa (akkor) legmenőbb diszkójába, a Soundba. A lány mindössze 12 évesen találkozik először a kábítószerekkel, 15 éves korára pedig már vastagon heroinista, amire prostituáltként keresi meg a pénzt. A Berlin híres közlekedési csomópontján, a Banhof Zoon és annak rossz hírű környékén játszódó történet alatt David Bowie számok hallhatóak, ami a kritikusok szerint nem kis részben hozzátesz a film erős atmoszférájához, és ahhoz, hogy A végállomás gyermekei valódi kultfilmé tudott válni. A 138 perces film talán legmegrázóbb jelenete, mikor Christiane és szerelme megpróbálnak lejönni a heroinról, a nézők pedig végigkísérhetik az elvonással járó kellemetlen tüneteket.
2. Sid & Nancy
Alex Cox 1986-os filmjének köszönhetően egyfajta naturalista-romantikus betekintést kapunk a 70-es évek brit punkjainak világába. A valódi szereplők valódi történetét feldolgozó életrajzi film a világ egyik első celebpárja, a Sex Pistols zenekar basszusgitárosa, Sid Vicious (akit itt a filmben Gary Oldman alakít) és barátnője, Nancy Spungen (Chloe Webb) története, akik viharos, 19 hónapon át tartó kapcsolatuk alatt súlyos heroinfüggők lettek. A legtöbb, függőséget ábrázoló filmmel ellentétben Cox alkotásában Nancy karaktere viszonylag független és erős akarattal bír, de a kultikussá vált páros destruktív életmódja így is a közismert tragédiához vezetett: 1978. október 12-én Vicious egy átdrogozott éjszaka után holtan találta barátnőjét a legendás Chelsea Hotel fürdőszobájában. A húszéves, középosztálybeli lány haláláról több elmélet is született, mivel Nancy Spungennel egyetlen hasi szúrás végzett, a gyilkos fegyvert pedig Sid Vicious vásárolta. Bár a zenészt is megvádolták a gyilkossággal, az igazság nem derült ki, a ma leginkább valószínűnek elfogadott egyik elmélet szerint egy elfajult rablás okozhatta a lány halálát aznap éjjel a hotelszobában. Vicious pár hónappal később túladagolásban halt meg (hogy ez mennyire volt szándékos vagy sem, arról is megoszlanak a vélemények), kettejük története azonban pontosan olyan, mint a drog: romantikusnak és izgalmasnak tűnik, de nem lehet happy end a vége.
3. Kifutó a semmibe
Michael Cristofer 1998-ban forgatott életrajzi filmje a hetvenes évek második felében játszódik, és Amerika egyik első szupermodelljének, a tragikus sorsú Gia Caranginak (Angelina Jolie) rövid karrierjét és függővé válását mutatja be. A leszbikus hajlamú modell 16 évesen még pincérnőként dolgozott a családi büfében, 17 éves korára pedig világhírű modell lett, de mindössze nyolc évvel később a címlapok helyett már a gyászjelentésben köszönt vissza a neve. Ennek oka a labilis személyisége miatt egyre súlyosabbá váló heroinfüggősége, majd az (ennek révén szerzett) HIV-fertőzésből kialakult AIDS-betegség volt – ezzel egyébként ő volt a betegség egyik első női áldozata az Egyesült Államokban. Miközben a film hitelesen adja vissza, mi áll valójában a "Heroin Chic" look mögött (Angelina Jolie ezért az alakításáért Golden Globe-díjat kapott), de a kultstátuszához erősen hozzájárul az is, hogy Jolie-nak van benne egy topless jelenete...
4. A hullócsillag
George Hickenlooper 2006-os, félig önéletrajzi ihletésű filmje Andy Warhol egyik múzsájának, az arisztokrata családból jött Edie Sedgwicknek (Sienna Miller) a történetét mutatja be. A képzőművészetet tanuló Sedgwick volt az első olyan lány, aki a magazinoknak köszönhetően vált divatikonná és a 60-as évek egyik legmeghatározóbb modelljévé. A fiatal lány New Yorkban került be Warhol pop-art sztárgyárába, a The Factoryba, ahol összejött egy nincstelen zenésszel és rákapott a kábítószerekre valamint az alkoholra. Bár a filmet hitelessége miatt többen is kritizálták (Bob Dylan például rágalmazásért próbálta beperelni a készítőket) a kritikusok szerint mégis sokrétűen mutatja be egy függő harcát a függőséggel és a mentális betegségekkel szemben. Edie Sedgwick 28 évesen halt meg, alkohollal súlyosbított drogtúladagolás következtében.
5. Heaven Knows What
Ben és Joshua Safdie a 71. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütáltak filmjükkel 2014-ben, majd a 27. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerték a legjobb rendezőnek járó díjat is. Filmjükről, ami egy New Yorkban élő, heroinista hajléktalan lányról, Harleyról (Arielle Holmes) szól, ódákat zengtek a kritikusok. A Slant Magazine írója, Kenji Fujishima szerint ez az egyik legmegrázóbb film a témában, a The Guardian szigorú pontozója, Jordan Hoffman pedig ötből öt csillaggal jutalmazta az alkotást és dícsérte Arielle Holmes alakítását. Akinek amúgy ez volt az első filmje, és ő írta a forgatókönyvet is: a saját életéről.
Holmes 12 évesen kezdett kábítószerezni, amikor az anyjával együtt szívta a crack-kokaint. 17 évesen már hajléktalanként élt, heroint lőtt, és mindeközben pontosan tudta, mibe csúszik bele épp: "Megvan a szépsége, a romantikája ennek az életmódnak, és én akartam ezt. Tudtam, hogy ki fog csinálni, de nem tudtam ellenállni" - mondta el később a Guardiannek. Holmes a film forgatása után sikeresen végigcsinált egy elvonókúrát, ma már tiszta, Ilja nevű szerelme (akit a filmben Caleb Laundry Jones alakít) azonban nem élte túl: még a forgatás idején végzetesen túladagolta magát. Holmes élete azóta egyenesbe jött, azóta már játszott az American Honey-ban és a 2307: Winter's Dream című scifiben.
