A Függetlenség napja feltámadt, de újjá nem született

Olvasási idő kb. 3 perc

A Függetlenség napja: Feltámadás az első részhez méltóan látványos - és pont ugyanannyira kiszámítható.

20 év után ismét visszatértek. Hogy kik? Hát már megint az idegenek. Június 20-án mutatták be az USA-ban, csütörtöktől játsszák a hazai mozik is a Függetlenség Napja második részét, ami a Függetlenség Napja: Feltámadás címet viseli. 

Dezsavű

Az 1996-os első rész nagy népszerűségnek és még nagyobb bevételnek örvendett, köszönhetően annak, hogy Ronald Emmerich rendező az akkor lehetséges legprofibb látványvilággal dolgozott. A siker ellenére 20 évet kellett várni a folytatáshoz, ami szerintem pont ideális, és a következőt se kell nagyon elsietniük az alkotóknak (mondjuk, ha már ennyit várakoztattak vele, én a helyükben azért mégiscsak július 4-én dobtam volna vászonra a filmet).

Fotó: Twentieth Century Fox

Ha látta az előzetest, már pontosan tudja, hogy a második rész nem sokban különbözik a húsz évvel ezelőtti elsőtől, már persze, ha túl tudja magát tenni Will Smith hiányán. Cserébe csak egy-két új karakter csusszant be a régiek mellé, és a képi világ lett még látványosabb. A történet viszont, bár apróbb részleteiben eltér, de lényegében egy és ugyanaz: kár, hogy már húsz évvel ezelőtt is némileg lejárt lemez volt a maga világmegmentős közhelyeivel.

Egy mindenkiért, mindenki egyért

A történet elején egy fiktív 2016-ba csöppenünk, ahol az emberiség elsajátította az űrlények 20 évvel ezelőtti technológiai vívmányait. Ennek következtében gyorsabban tudunk utazni, jobb tűzerőnk és védelmünk van támadóinkkal szemben, de ami a legfontosabb – és ezt a film nem egyszer emeli ki –, két évtizede nincsen háború a Földön. Morzsoljunk el bátran egy könnycseppet: minden ember, minden nemzet egyként készül szembeszállni az eljövendő veszéllyel!

Mindig az a fránya utolsó pillanat

A film második félórájában realizálja a világhatalom, és kicsivel később bolygónk minden lakosa, hogy visszajöttek az idegenek a Földünkért. Pontosabban annak magjáért – ugyanis az abból származó energiából kívánnak tovább fegyverkezni. Ezt az emberiség természetesen nem adja olyan könnyen, mindenki a maga módján próbál segíteni. Az előző részben Will Smith játszotta Steven Hiller kapitány helyett kapunk két új főhőst: ezúttal Jake Morrison (az Éhezők viadalából megismert Liam Hemsworth) és Hiller kapitány fia, Dylan (az eddig inkább tévésorozatokban domborító Jessie T. Usher) próbálják megsemmisíteni az űrlények „méhkirálynőjét”. A két hős pilóta mellett persze mindenki más is teszi a dolgát: a tudósok és a hadsereg segítenek tervet kovácsolni, a politikusok pedig motivációs videókba illő kinyilatkoztatásokat tesznek. Vélhetően nem sokan fognak meglepődni a végkifejleten: igen, az utolsó másodpercekben megmenekül a Föld. Jé, már megint.

Fotó: Twentieth Century Fox

Ha netán csak a látvány szerelmese

Hát igen, a film nagyjából ennyi – persze közben hatalmas dolgok robbannak fel és dőlnek el, és kapaszkodjon meg: ezek a film legjobb jelenetei. De tényleg olyan nagy gond ez? Szerintem nem. Ha komplex történetre, jól kidolgozott karakterekre, és az élettel legalább köszönőviszonyban álló dialógusokra vágyik, akkor ez persze nem az ön filmje, de ezt ön is pontosan tudja. Popcornzabáló mozinak, vagy egy fárasztó hét utáni agyzsibbasztónak viszont teljesen jó, és nem is akar több lenni ennél.

Fotó: 20th Century Fox / 20th Century Fox
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kiszler Máté
Kiszler Máté
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?