Látványos animációs idővonal az űrkutatás történelméről

Olvasási idő kb. 2 perc

Az In Space We Trust nevű oldal készítői az űrkutatás történelmének legfontosabb eseményeit elevenítik fel egy élvezetes és látványos megoldással.

Látványos és informatív animációs idővonallal rukkoltak elő az In Space We Trust nevű oldal készítői, akik az űrkutatás úttörői és kutatói előtt kívántak tisztelegni munkájukkal. “Igyekeztünk megmutatni az űrkutatás történelmének legfontosabb eseményeit: az első űrhajótól kezdve a bolygókon át a különféle égitestekre való leszállásig. Hisszük, hogy a világűr felderítése jelentős lépés civilizációnk fejlődésében” - olvasható a csapat oldalán.

Fotó: inspacewetrust.org

Az oldal néha kicsit lassan töltődik be, de érdemes rászánni az időt (és a hangot is bekapcsolni hozzá), mert látványos és érthető grafikai megjelenítésben kalauzolja végig az érdeklődőt az űrkutatás történetén, fontos évszámain, szereplőin és eseményein. Helyet kapott köztük többek között az űrkorszak kezdeteként és az első mesterséges holdként emlegetett Szputnyik-1 (1957. október 4.), az első mesterséges bolygóvá vált űreszköz, az 1959. január 2.-án fellőtt Luna-1, de megemlékeznek a (szomorú sorsú) Lajka hírnevének árnyékában méltatlanul elhalványult Belka és Strelka kutyáról is, ők voltak ugyanis az első olyan állatok, akik élve értek vissza a világűrből.

Fotó: inspacewetrust.org

A hatvanas évek is tartogatott izgalmakat az űrrepülésben, 1961. február 12-én elkészült az NPO Lavocskin által kifejlesztett és felépített Venyera-1, az első szovjet űrszonda. A wikipédia.org szerint 2005. január 14.-éhez köthető a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb projektje, ekkor készült el ugyanis a Cassini-Huygens űrprogram szondája, amit Giovanni Cassini olasz származású csillagászról neveztek el, és ami 2005-2008 között a Szaturnusz bolygó környezetét vizsgálta, de eljuttattak egy leszállóegységet a Titán holdjának felszínére is.

Fotó: inspacewetrust.org

Hasonlóképpen meghatározó mérföldkőnek számít az Európai Űrügynökség űrszondája, a Rosetta, melynek egyik fő célja az volt, hogy közelről vizgálja meg a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. 2014. november 12-én az űrszonda Philea leszállóegysége a Földtől 500 millió kilométerre sikeresen landolt is az üstökösön és rögzítette magát az égitest felszínéhez. Még több érdekességet ide kattintva talál.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Új fizetési megoldás a budapesti metrón: így vált be a rendszer Londonban

Elkészült a fővárosi Pay&Go rendszer, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan, érintésmentesen, egyetlen mozdulattal vegyünk vonaljegyet. A hazai jegyvásárlási lehetőség azonban még nem olyan kiforrott, mint a londoni, amelynél a használható járművek száma is sokkal nagyobb, és a fizetéseknél is alkalmaznak egy okos megoldást.

Testem

Ha ennyi a vérnyomásod, elkerülhet a szívbetegség

A 120 Hgmm-es szisztolás nyomás lenne a tökéletes, de 140 Hgmm-ig még elfogadhatónak tekintik az értéket. Egy friss kutatás szerint azonban a szív és érrendszeri gondok esélye mérhetően csökken, ha a szisztolás nyomást 120 Hgmm alá csökkentik.