Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A mindössze 18 éves grafikusművész, Labrosse Dani ma nyíló kiállítása kapcsán mesélt arról, hogyan jön össze rajzaiban Keith Haring Tom Waitsszel, vagy a metrózás a villanykapcsolókkal.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az internetezők és a művészetkedvelők körében Labrosse Dani, aki 18 éves kora ellenére már számos megbízást mondhat a magáénak. A Skóciában élő francia-magyar képzőművész tervezett már logót és lemezborítót underground zenekaroknak, magyar internetes újságoknak és brit reklámügynökségeknek, de emellett dolgozott már együtt a Greenpeace-el és az espell fordítóirodával is. Egyik tematikus sorozatának darabjai helyet kaptak a világ egyik legmenőbb matricáskönyvében, a Stickerbomb most készülő kiadványában is. Mi a szeptember 25-én a Teslában nyíló budapesti kiállítása kapcsán tettünk fel pár kérdést neki. Interjú a hajtás után!
Mióta rajzolsz?
Kiskoromtól kezdve folyamatosan, napi rendszerességgel rajzolok. Biztos az is hozzájárult, hogy az általános iskola baromi kevés esélyt adott az egyéni kreativitásra. Megosztani nagyjából 3-4 éve kezdtem a rajzaimat.
Ki és mi inspirál?
Képzőművészeket rengeteget tudnék mondani, de a legnagyobb hatással talán Keith Haring, Jean Michel Basquiat és Hieronymus Bosch voltak rám. Nagyjából bárhonnan jöhet inspiráció, nekem az egyik legfontosabb a zene. Tom Waits, Streetlight Manifesto, Melvins, Ramones, Death Grips, Django Reinhardt, Municipal Waste, Therapy?, igazából órákig sorolhatnám. Egy csomó képregény is hat rám a mai napig. Van jó néhány meghatározó filmrendező is, például David Lynch, Harmony Korine, Todd Solondz, Jim Jarmusch, Lloyd Kaufman, Dario Argento, Fritz Lang, Tarantino, Jodorowsky, Kubrick, itt is hosszú a sor. De akár egy kupac szemét, egy régi VHS kazetta, egy random utcai találkozás vagy egy érdekes ember, akit látok a metrón is inspirálhat egy rajzot. Ha nincs jobb dolgom, egy villanykapcsolót is összefirkálok.
Kik a célközönséged?
Bárki, akinek tetszenek a dolgaim. Nem tudatosan egy bizonyos rétegnek készítem a rajzaimat. A követőim között 15-től és 50-ig minden korosztály képviselteti magát.
Hol találkozhattunk eddig a munkáiddal?
Brokenthreadnek most fogok borítót készíteni, Exterminating AngelnekGet Em Tigernek a mercsdizájnt terveztem, a Sick Gore Suffer nevű cseh grindcore bandának rajzoltam borítót, a Trial nevű seattle-i hardcore zenekarnak most készítek épp póló/poszter artworkot, és egy norvég ismerősöm bandájának is csináltam logót, de ők már feloszlottak – nagyjából ennyi, ha jól emlékszem. Nem hiszem, hogy bárkinek sokat mondanának, többnyire ilyen underground punk meg hardcore zenekarokról van szó.
Mik a terveid, lesz-e kiállítás a rajzaidból?
Lesz, idén szeptember 25-én, pénteken, Budapesten, a Tesla saját szervezésű kiállításként mutat be egy válogatást a grafikáimból, pólóimból és 'trash art' munkáimból a Design Hét programjának részeként. A hivatalos záróesten pedig egy jó ügyet támogatva elárverezünk mindent. Ezen kívül több projektem is fut egyszerre: két számítógépes játékot fejlesztünk egy barátommal, miközben az első saját képregényemet fejezem be, három rövidfilmen is dolgozom, egy verses kötetnek az illusztrációit készítem, és egy új irodaépület beltéri dekorációjának a kialakításában is részt veszek.
