Aglaja, avagy a haj hangja

Olvasási idő kb. 2 perc

Jó dolog a cirkusz világa, de inkább csak távolról, néhány órára, kikapcsolni.

Cirkuszfilmet csinálni Fellini Útonja óta nem egyszerű feladat, mégis, akiket vonz ez a téma, azok nyugodtan üljenek be Deák Krisztina legújabb filmjére, az Aglajára. A halállal és fájdalommal teli izgalmas cirkuszéletről ez esetben Aglaja Veterani írt önéletrajzi regényt, de nem tudta feldolgozni a vele történteket és öngyilkos lett 2002-ben. Most e könyv alapján álmodta meg az Aglaja nagyjából pontos forgatókönyvét a rendezőnő.

Galéria ikon

43

Galéria: Aglaja

Máthé Tibor kameráján keresztül talán akkor sem lenne unalmas ez az amúgy 110 perc, ha végig a magasban lógó Ónodi Esztert és a kislányát alakító, szobor szépségű Jávor Babettet kellene nézni, de a történet mellékszereplői is annyira jól játszanak és szépen vannak fényképezve, hogy igazán keménynek kell lenni ahhoz, hogy ne ragadjon magával a történet. A fényképezés mellett leginkább a jó kaszting eredménye is ez, de a vágó, Tuza-Ritter Bernadett is kitett magáért.

Ami gyerekkoromban csillogásnak tűnt a cirkusz világában, az mostanra David Lynch-es rémálommá változott, és ezen nem sokat segít az sem, hogy az első dolog, amit meghallunk a filmben, az a nyúló copf hangja. Ez az amúgy Vietnámból származó világszám, hogy a cirkusz tetején lógjon valaki a saját hajánál fogva, már alapból annyira abszurd, hogy elsikkadnak mellette a történet néhol zavaros érzelmi szálai, és bár a beteg kígyón kívül állatot egyáltalán nem vegzált a rendezőnő, mégis valamennyire hiteles képet kapunk a gyötrelmekkel teli cirkuszi világról.

Galéria ikon

43

Galéria: Aglaja

Noha a fiatal Aglaja, azaz Jávor Babett szemszögéből tisztán látszik ennek a belső világnak a könyörtelensége, mégis, magáról az időközben felcseperedő gyerekről szinte semmi nem derül ki közben, azt leszámítva, hogy félti az anyját, akit van is miért. Az anya szerepét játszó Ónodi Eszter is hálás lehet ezért a szerepért, mert végre mutathat magából igazi dolgokat is, de valószínűleg arról is szó van, hogy maga az írónő is inkább ismerte az anyját, mint önmagát.

Szintén a jó kasztingot dicséri a film egyik legmegrázóbb jelenete, ahol a Flygirl jelenik meg szinte álomképként a tengerparton, de a férfiszereplők amúgy is egytől egyig kitűnőek, különösen Bogdán Zsolt Tangaricája. Kicsit több érzés és kevesebb érzelgősség talán nem ártott volna az Aglajának, de mit számít ez, örüljünk, hogy végre van film, amit meg lehet nézni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.