Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
"Mi nem csak a hely vagyunk" - mondja az Odeon üzemeltetője.
Eggyel kevesebb lehetőség közül választhatnak azok, akik a plázák helyett a budapesti art mozikat favorizálták: július 31-én az elmaradt bérleti díjakból felhalmozott többmillió forintos tartozás miatt biztosan bezár a Hollán Ernő utcai Odeon-Lloyd mozi, ami ebben a formában – a tékával és kávézóval együtt – kilenc éve meghatározó pontja Újlipótvárosnak. Az üzemeltetők július utolsó hetében filmfesztivállal búcsúznak a közönségtől, és ígérik: továbbviszik az „odeonos szemléletmódot”. A mozi bezárásáról és a tervekről Borsos Erika, a mozit üzemeltető Odeon Video Kiadó- és Kölcsönző Kft. ügyvezető igazgatója beszélt nekünk.
Mikor kezdődtek a problémák a finanszírozással?
2010-ben megszűnt a Magyar Mozgókép Közalapítvány, így a filmforgalmazói támogatásokat nem kaptuk meg. Ez felborította az életünket, mert korábban azt az összeget, amit az általunk forgalmazott film megtermelt, be tudtuk forgatni a következő film behozatalába. Támogatás nélkül ez nem működött. 2011-ben még volt fővárosi támogatása is a mozinak, 2012-ben viszont ez is megszűnt, az év már úgy indult, hogy nem lesz semmilyen támogatás. Tavaly év végén még megkaptuk egy részét a mozira vonatkozó támogatásnak, amelyekről aláírt szerződéseink voltak. Tavasszal a Nemzeti Filmalap felajánlott egy kétmillió forintos gyorssegélyt, ezt sikerrel megpályáztuk, de annyi tartozást halmoztunk fel az elmaradt bérleti díjakból, hogy ez az összeg annak csak egy részét fedezte. Körülbelül 10 milliós nagyságrendről beszélünk. A Budapest Film Zrt. sem teheti meg, hogy finanszírozza a mi létünket. Eléggé véglegesnek tűnik a döntés, hogy itt van a stop.
Milyen kihasználtsággal kellene működnie a mozinak, hogy állami és fővárosi támogatás nélkül is fenntartható legyen a mostani videotéka-mozi-kávézó egység?
A hely üzemeltetési költsége nagyon magas, ahogyan számolgattuk, körülbelül 30-40 százalékos kihasználtsággal kellene a mozinak működnie, ez jelenleg 23 százalék.
Nem is nagy a különbség.
Nem, százalékban valóban nem nagy különbség, de ahhoz képest, hogy mennyire komoly munkával és energiabefektetéssel tudtunk az évek során 4-6 százalékkal növelni a látogatottságot, soknak számít.
Minek volt köszönhető a látogatottság emelkedése?
Az Odeon-Lloyd mozi látogatottsága összefügg az art mozik összlátogatottságával, ami a filmforgalmazással is összefüggésben áll. A filmforgalmazás hasonló gondokkal küzd, mint az art mozi hálózat: csökkent a filmforgalmazás, kevesebb filmet tudnak behozni. 2003 után, miután a felújított mozi megnyílt, volt egy alaplátogatottság, majd egy visszaesés, amit különböző fesztiválokkal, rendezvényekkel tudtunk visszafordítani. A fesztiválokat, filmklubokat mi szerveztük, blogokkal, egyesületekkel együtt: például az Izraeli Dokumentumfilmfesztivált, a bevándorlással foglalkozó Colors fesztivált, vagy idén a Pride fimfesztivált. A Magyarhangyával is próbáltunk együttműködni, de ez sem tudta egy idő után kitermelni a pénzt.
Az Odeon azért is egyedülálló, mert mozi, téka és kávézó egy fedél alatt. A három egység mennyire erősíti, erősítette egymást?
Erősítik egymást, de túl nagynak bizonyult ez a hely a bevételekhez képest. A kávézó persze megy, mert bárki bejöhet ide meginni egy kávét, sört, bármit. Ez össze is függ a mozi látogatottságával: nagyobb a fogyasztás, ha jönnek a moziba és a kávézóban is megnézik a moziműsort, talán beülnek egy filmre. A téka nem függött – nem függ – össze annyira mozival és kávézóval, azt különálló részként lehet kezelni. A filmes kereskedelmi műfaj problémájáról is beszélünk, a tékának a letöltések miatt erőteljesen csökken a forgalma már jópár éve. Eddig ha ott többletvétel volt, a többi területet tudtuk erősteni, pótolni a hiányokat. De most már ez sincs. Megjósolhatatlan, hogy mi lesz a videotéka jövője, szükség lesz-e dvd-re. Szerintem azért megy még ennyire a téka, mert a hangsúly a társasági érintkezésen van, hiszen itt van egy személyes kommunikáció a tékások és a vendégek között. Két-három év még mindenképpen van ebben a műfajban.
Milyen átalakításokkal, korszerűsítésekkel lehetne, vagy lehetett volna a mozit megmenteni?
Egy 101 fős termünk van, ami behatárolja a rendezvények nagyságát, látogatottságát. Jó lett volna kialakítani egy másik, kisebb termet, így a személyzet bére is megoszlott volna. A mozi digitalizációját is végig kellett volna vinni, mert ma már nagyon kevés film jelenik meg 35 milliméteren. Ezek több 10 milliós nagyságrendű befektetések lettek volna. A digitalizálásra például van pályázat, de önrész kell hozzá, amit mi nem tudtunk biztosítani.
Magánbefektőket, szponzorokat sem lehetett bevonni?
Az Odeon már 2010-ben és 2011-ben is veszteséges évet zárt, tehát már régóta lehetett erre számítani. Nem is titkoltuk, erőteljesen kommunikáljuk két éve, hogy problémáink vannak. Voltak próbálkozások, tervek, nem adtuk fel, de nem találtunk hosszútávú befektetőt.
A Facebookon különböző kezdeményezések indultak a hely megmentésére, például új befektetők is indulnának az eredeti üzemeltetővel együtt, ha új pályázatot írnának ki.
Nem tudom megállapítani, hogy ezeknek mennyi esélye van. Én a tulajdonosok végrehajtója vagyok, be kell zárni ezt ahelyet, és egy új Odeont létrehozni valahol, mozi nélkül.
Milyen tervek vannak, hogyan tovább?
Mi nem csak a hely vagyunk: 2003-ig a mozi nélkül is működtünk. Az Odeon eszmeiségét, a filmhez való viszonyunkat, szeretnénk továbbvinni. Most három tékánk van: az Odeon, a Tabán és a Corvin. Lehet, hogy ezek helyett lesz majd egy központi videotéka Pesten és egy Budán, mellette pedig mozikban tartanánk Odeonos programokat. Persze elég nagy trauma, hogy innen el kell menni, mert 1993 óta itt vagyunk, elég nagy változás lesz a cég életében, legalább akkora, mint Újlipótvároséban, még emésztgetjük. A tékával szeretnénk a környéken maradni, a mozi bezárása után úgy tűnik, maradhat is ebben az épületben valameddig. A jövőben szeretnénk a társadalomra jobban építeni, egy klubrendszert létrehozni, programokkal, rendezvényekkel és különböző, társadalmat érintő témákat feldolgozni - ahogy azt az általunk forgalmazott filmekkel, vagy a programjainkkal eddig is tettük. Még kérdéses, hogy ezt hol tudjuk folytatni. Bízunk benne, hogy ha a szemléletmódunkat továbbvisszük, nem feltétlenül kell hozzá ez a hely: ez tart bennünket életben. Próbálunk nem gyászolni.
Odeon – Duna – Odeon
Az Odeon-Lloyd mozi 1937-ben nyitott meg, és ahogyan Lajtai Andor mozitörténész írásából kiderül: „a lipótvárosiak örültek ennek a kellemes, szépen berendezett filmszinháznak, közel is volt minden mellékutcához ”. A mozi Duna moziként működött 2003-ig, amikoris 80 millió forintos felújítás után létrejött a jelenlegi, Odeon-Lloyd név alatt futó mozi-téka-kávézó. A tavaly tizennyolcadik születésnapját ünneplő Odeon videotékahálózat egyébként 1993 óta üzemel a Hollán Ernő utcai épületben (és jelenleg még két budapesti moziban). A történet érdekessége, hogy a mozi üzemeltetője, a Budapest Film Zrt.-nek tartozó Odeon Video Kiadó- és Kölcsönző Kft.-ben 60%-os tulajdonos maga a Budapest Film Zrt.
Az utolsó héten az Odeon saját forgalmazású, közönségkedvenc filmjeivel búcsúzik a Hollán Ernő utcától.
