Mindenki számára ingyen elérhetőek azok az álmesék, melyekben az író a napi politikát figurázza ki.
Az író először az Élet és Irodalomban publikálta Magyar mesék című sorozatát, majd 2012. március 1-jétől minden reggel felolvasott egyet a Klub Rádióban. Aki erről esetleg lemaradt, annak van egy jó hírünk: a szatirikus kis egypercesek most már online és ingyen is elérhetők.
Parti Nagy Lajos Magyar mesék címmel az Élet és Irodalomban indított egy sorozatot 2011. áprilisában. A mesék az író-költő szerint valójában álmesék: egypercesek, amelyek magukon hordozzák a népmese bizonyos elemeit, nyelvezetét és annak visszatérő toposzait. Ugyanakkor ez egy olyan elbeszélő forma, amit bátran használhat az ember arra (is), hogy végtelen abszurditásával, kaotikus képeivel szemléltesse a torz magyar valóságot.
Ezeket az erősen szatirikus, a napi politikai-közéleti történésekre reflektáló kis írásokat tette most mindenki számára ingyen elérhetővé a Voxlibris.hu weboldalon Magos György rendező és Varga Viktor dramaturg, akik öndefiníciójuk szerint a Magyar Rádióban végzett munkájuk ellehetetlenülésével most „honlapot építenek annak a műhelymunkának a folytatására, melynek során a kortárs magyar irodalom jelentős műveinek sokaságát igyekeztek minél hitelesebben és érzékletesebben megszólaltatni”. Ennek megfelelően a meséket is maga Parti Nagy Lajos olvassa fel az ő jellegzetes stílusában. Például olyanokat is, mint ez:
„Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy Budapest székesfővárosa mán elég szépen állott a legtöbb paraméterit tekéntve. Egy dolog heánzott, nemzeti szempontbúl szűk vót a kulturális sokszínűség. Hát ezt mán a főpógármester tovább nem tűrhette, mer elege vót, hogy járt színházról színházra, de ám pincébe, kazánházba, le a hatodik kategória mélyibe es, hogy hátha jáccanak a magyar értékek tárházábúl, de nem és nem. Soha. Se egy Csurka, se egy Pozsgai. Na, ez így ment vóna az üdők végeztéig, ha nem gyön kapóra egy színház, meg egy magosrúl támogatott, mélyen talajgyepü pályázat. Ez penig nagy kincs vót ebbe a beteges liberális hegemónijába, ahon mindenféle elfajzott szakmai zsűrik okosmajomkottak, szerencse, hogy elég vót rajtuk szúrósan keresztülnézni, ami nem vót probléma a nemzeti egyetértés második évibe. Stupidum non cupidó, mondotta Tarlós István, és izombúl kinevezte a hátország jeles pályázóját, Dörner Györgyöt, még ha vót es kévánnivaló az írása betüjibe, mer az ügy vót a fontos, a vízijó, ammeg makulátlan vót, a magyar dráma sajkájáé a fertöid pesti vicchullám ellenibe. No, így ződ utat kapott a Magyar Köztársaság első újnyilas színháza, Csurka István fajszellemi intendálásával egyetembe.”
Parti Nagy Lajos idén januárban letiltatta műveit a Magyar Rádióban. Döntését azzal indokolta, hogy „ebben a hatalom által einstandolt, szócsövesített közmédiában nem hajlandó szerepelni.” Ha kíváncsi a fenti mese folytatására és a többi mesére, hallgassa meg őket itt!
