Retró csöcsös csajok és Kincses Kalendárium a múzeumban

Olvasási idő kb. 1 perc

A szegedi Fekete ház naptárkiállításán az 50-es években propagandacélokra használt Kincses Kalendárium jól megfér a rég megszűnt állami vállalatokat reklámozó csöcsöscsajos kártyanaptárakkal.

Különleges kalendárium-kiállítással várják a szegedi múzeumok az érdeklődőket: kétszáz éves almanachot, az ötvenes években propaganda-anyagként használt Kincses Kalendáriumot és a szocializmus retró kártyanaptárait is bemutatja a Fekete ház. „Most múlik pontosan...” című naptárkiállítása. A tárlat január 24-én nyílt meg.

Az első, teljes évre szóló naptárak a 16. században jelentek meg, a 19. századra a háztartások szinte elengedhetetlen kellékei lettek. Modern formáik pedig mind a mai napig, még ha csak könyvjelzőként is, de a mindennapi élet részei.

A Fekete házban nyíló kiállítás a 19. századtól egészen napjainkig mutatja be a kalendáriumok fejlődését, átalakulását. A legkorábbi darab a Grünn-Orbán-féle kalendárium 1813-ból, de egy 1853-as, Jókai Mór által szerkesztett példányt is megcsodálhatnak az érdeklődők. A huszadik század elejére jellemző hirdetéseket tartalmazó falinaptárakat is kiállítanak majd, valamint látható lesz az ötvenes
években propaganda célra használt Kincses Kalendárium is.

Emellett a látogatók kártyanaptárak segítségével nosztalgiázhatnak: megszűnt állami nagyvállalatokat hirdető anyagokat is kiállítanak, melyeken félpucér csajokkal reklámozzák az Olympos vagy éppen az ÁFÉSZ termékeit. A kiállítás egészen a 21. századig folytatódik, hazai és külföldi naptár-különlegességeket mutat be.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.