Fegyvernek látszó hajszárítók és antik pengék közt találtuk a mesterfodrászt egy most nyílt, speciális borbélymúzeumban. A fodrászok valaha kenyérpirítónak tűnő szerkezettel daueroltak, és fogat is húztak, az eredményt nem képzeltük el.
Antik hajformázók, II. világháború előtti pengék, székek, cirádás eszközök, amit használatban már csak időutazással láthatunk. Az utazás lehetséges, ha ellátogatunk a most nyílt Fodrász Múzeumba. A borbélyok aranykorában a szakma képviselői bizony jelentős társadalmi szerepet játszottak: felcserkedtek, ők húzták a fogat, kezelték a furunkulusokat, borotváltak - kozmetikusok voltak, csak férfi kuncsaftokkal.
Fém űrfegyver, ja nem: hajszárító
A kis helyiségbe számos évtized fodrászati relikviája szorult, együtt a rengeteg látogatóval és a levegővel. Néhány pengének, ollónak és a 60-as évek sci-fi űrfegyverére hajazó fém hajszárítónak nem is kell akkora hely, mint például a Közlekedési Múzeum mozdonyainak. Korom Gyula, a Fodrász Múzeum alapítójának megnyitó beszédéből megtudtuk, hogy a fodrász szakma jelentősebb képviselői szinte mind jelen vannak ma.
Hamarosan Hajas László mesterfodrász vette át a szót, aki elmondta, hogy ő is kissé meg van rendülve a fodrásztörténelem ilyen közelsége láttán, és az, hogy hazánkban ilyen múzeum nyílik, az egy történelmi pillanat: „Egyetlen ilyen múzeumról tudok csak, amit sok évvel ezelőtt Németországban láttam. Azért van szükség erre a gyűjteményre, mert ha a múltat nem ismerjük, nincs mire építeni."
Dauergép: egyszerre kenyérpirító és páncélkazetta
Korom Gyula elárulta, hogy Hajas László szavai erőt adnak neki a folytatáshoz, ahhoz, hogy még több kincset mutassanak be ebből a szakmából: „Nem lehet megunni a gyűjtögetést, csak folytatni kell. Sokan nem ismerik ezeket a tárgyakat, most is sok ismeretlen eszköz vesz körbe minket, de ezek az eszközök a kellő szakirodalommal megismerhetők és így egy csodás világ nyílik meg előttünk. A régiség piacon is sok az ismeretlen tárgy, annak, aki nem ért hozzá - én is sok tárgyat szerzek be onnan, és mivel az árusok már ismernek, hozzám szabják az árat, mert tudják, hogy úgyis megveszem, ezért néha másokon keresztül vásárolok. Ha rábukkanok valami olyanra, ami még nincs, az a legnagyobb öröm, hiszen bővül a tárlat. Lacival már hosszú évek óta ismerjük egymást és ezúttal egy meglepetéssel készültem számára."
A meglepetés egy meleg dauergépnek nevezett régi fodrászeszköz volt, ami egyszerre hasonlított kenyérpirítóra és páncélkazettára. Megtudtuk, hogy Hajas Lacinak régi álma volt ez a patinás darab, de használni nem fogja a szalonjában, csupán díszként fog szolgálni, mint egy régi szablya a tábornok kandallója fölött.
A dauergép a 30-as évekből való és minden eredeti: akkoriban ez macerás munka volt, az ó készülékben csavarók, fogók pihennek, valamint a hőtermeléshez szükséges szerkezet, ami már sosem fog duruzsolni.
{gallery}fodrasz{/gallery}
Mi lesz a jövő fodrászati eszköze?
Korom Gyula elárulta, hogy találkozott ma egy érdekes kérdéssel, amit egy riporter tett fel neki, nevezetesen: a húsz éves gyűjtőmunka után hogyan képzeli el a következő húsz évet? Az alapító mindenek előtt a múzeum jelleget szeretné kidomborítani, melyhez számos dokumentáció szükséges, hiszen egy 2500 darabos gyűjteményt kell katalogizálni, ami a múzeumi státuszhoz elengedhetetlen.
A megnyitó után a két veterán spontán tárlatvezetést tartott, így megtudtuk, hogy a gyűjtemény első darabjait 1950-től Pinke Károly fodrász szedte össze, 1996-ban pedig lehetővé vált, hogy Korom Gyula a saját gyűjteményével egészítse ki a felhalmozott darabokat. 1996-tól kezdődően régiségkereskedők bevonásával, aukciókon való vásárlásokkal, a piacok folyamatos látogatásával gyarapodott a gyűjtemény. Sokat kapott, amiket restaurált, de ahhoz, hogy értékelni tudjunk egy darabot, ismerni és szeretni kell a szakmát.
Csillog és bőrillatot áraszt
„Már az 1800-as években is míves tárgyakat állítottak elő a borbélyoknak, a legkülönlegesebb és egyben legdrágább darabunk egy eredeti amerikai borbélyszék, melyből csak négy darab található az országban. Annak idején egy kastély pincéjében találták, és borzalmas állapotban volt. Most mintha új lenne, csillog és bőrillatot áraszt. A fotósok kedvence, mindenki le akarja fényképezni. Hidraulikus, dönthető, annak idején a borotváláshoz használták, komoly értéket képvisel, hozzávetőlegesen két millió forintot. De az igazi kedvenceim azok az egyszerű tárgyak, amik a maguk egyszerűségében hatalmas találmányt hordoznak, ötletes sütővasasak, hullámosítók. Vannak elérhetetlen darabok is, melyek hiányoznak a gyűjteményből, és hiányozni is fognak, mert esetleg olyan anyagból készült, ami már tönkre ment. A maguk idejében a borbélyok felcserek voltak, azaz hozzájuk fordultak a férfiak, ha köpölyözésre, foghúzásra, arckozmetikára volt szükségük.Ezt a tevékenységet ők végezték, és akkor még az orvosi társadalom befogadta őket - ilyen más szakmában tán nincs is."
Fotó: Kováts Dániel
