Az új iparművész generáció másképp látja és láttatja a világot, nem félnek a megszokottól eltérő képi megoldásoktól. Vámpírlányokat, disznóvágást, idegen létformákat mutatnak be. A MOME vizuális kommunikációs végzőseinek diplomamunkáit láttuk.
Csiklandozni a levágott disznót
Szürreális és izgalmas képi világba csöppentem kedd este a budai Ponton Galériába lépve. Az élmény már a kertben kezdődött, hisz egy igen színes, plasztik disznóvágással találtam magam szemben. Belvárosiként számomra ez a nagy múltú hagyomány egyetlen elfogadható verziója már csak azért is, mert Gáspár Anita falusi lét ihlette művében úgy tűnt, a húsipari szakemberek csupán kedvesen csiklandozzák a hanyatt fekvő állatot.
A MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) vizuális kommunikációs tanszék végzőseinek diplomamunkáit néztük meg a Várnegyedben található kiállítóteremben, ahol a nyitott gondolkodás és az innovatív kreativitás példái voltak jelen. A megtekinthetõ munkák számos területet jelenítettek meg a fotográfiától a grafikáig, a csomagolásoktól a videós projektekig, szinte mindent egy a megszokottól eltérő megfogalmazásban.
Jánosi Annát az óriásplakátra!
Eklatáns példája ennek Tóth Barnabás műve, ami a divatfotózást egy teljesen újszerű, gyakorlatilag teljesen álomszerű interpretációban mutatta be. Most nem a megszokott, már-már unalmasnak tűnő és tökéletesen beállított világot láttuk, hanem egy mind témában, mind látványát tekintve borzasztóan erős felvételsorozatot, fehér nyuszival és vámpírlánnyal kiegészítve.
Egy másik diplomamunka a 30-as évek kedvelt figurája, Betty Boop emlékét idézte fel bennem. Jánosi Anna szellemes grafikáit - őszintén megmondom - szívesebben látnám akár óriásplakátokon, akár csomagolásokon, s tudom, hogy az ifjú művész pillanatok alatt képes lenne egy jelentős reformot végrehajtani a jelenlegi reklámipari vizuális világban.
Ám aki a munkákat megítélő zsűri szerint is a legnagyobb kihívással találta szemben magát, az minden jelenlévő egybehangzó véleménye szerint az a fiatalember volt, aki egy rektori díjat is érdemlő komplett vizuális arculatot mutatott be.
{gallery}vizkom{/gallery}
Egy kommunikációs szakember számára nem létezik jelentősebb feladat, mint kidolgozni egy idegen civilizáció részére is érthető infokommunikációs rendszert, s egyben grafikai arculatot, amely lehetővé tenné a kapcsolatteremtést. Ismerősnek tűnik, ugye? Az említett fiatalember az a Fogarasy Tamás, aki pár hete egy pilisvörösvári iskolában egy csapat ötödikessel megrajzoltatta az emberiség névjegyét egy lehetséges földönkívüli létforma számára a Faces from Earth projekt keretében, ahogy erről korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Sok szép és érdekes munkát láttunk a csomagolástervektől a laptop táskákig, s hosszasan lehetne ecsetelni a kiállítás érdemeit, ám tudjuk, hogy egy kép felér ezer szóval, s ebben a kontextusban ez fokozottan érvényes. Érdemes személyesen is elfáradni a Ponton Galériába, ahol a több mint 30 diplomamunka szombatig megtekinthető.
Fotó: Kováts Dániel
