Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Kardiológiai Társaság tudományos kongresszusán mutatták be spanyol kutatók azt a módszert, ami támpontot nyújthat szívünk egészségének felméréséhez. Az eljárás nem igényel sem orvosi felügyeletet, sem kórházi körülményeket, otthon is biztonsággal elvégezhetjük.
A kutatók szerint az ismertetett módszer valóban alkalmas arra, hogy a szív egészségének mutatója legyen, ám nem helyettesíti a rendszeres orvosi ellenőrzéseket. Különösen fontos ez azért is, mert világszerte a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot. A keringési panaszok pedig sok esetben teljesen észrevétlenül alakulnak ki.
Négy emelet – másfél perc
A lépcsőzés nem új keletű mozgásforma a sportrajongóknak. Amellett, hogy edzi izmainkat és a tüdőnket, a lépcsőzésről az is kiderült, hogy kiváló mód arra, hogy kiderítsük, milyen egészségi állapotban van a szívünk.
Dr. Jesús Peteiro, a Coruñai Egyetemi Kórház kardiológusa, a tanulmány szerzője elmondta: akinek több mint másfél percig tart felmenni négy emeletet, annak az egészségi állapota nem megfelelő, és érdemes lenne orvoshoz fordulnia.
A spanyol kutatók az Európai Kardiológiai Társaság tudományos ülésén mutatták be azt a kísérletüket, melynek során összevetették a lépcsőmászó teszt és a laboratóriumban végzett terheléses tesztek eredményeit.
A vizsgálatnak 165 résztvevője volt, akiknek futópadon kellett sétálniuk vagy futniuk mindaddig, amíg erejükből bírták. Ez a fizikai megterhelés szolgált arra, hogy felmérjék a résztvevők teljesítménykapacitását.
Az ezt követően beiktatott pihenőidő után a csoport tagjainak négy emeletet, nagyjából 60 lépcsőfokot kellett gyors tempóban, de nem futva megmászniuk, majd ismét megmérték a metabolikus ekvivalenciaszintjüket, ami a test által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki.
A vizsgálat azt igazolta, hogy akik másfél percnél lassabban értek fel a negyedik emeletre, azoknál szignifikánsan nagyobb arányban mutattak ki abnormális szívműködést a futópados teszten, mint azoknál, akik 40-45 másodperc alatt jutottak fel a lépcső tetejére.
Mindezek alapján a spanyol kutatócsapat arra a következtetésre jutott, hogy akiknek nincsenek mozgásszervi panaszaik, és ennek ellenére nem tudnak másfél perc alatt négy emeletet lépcsőzni, azoknak mindenképpen javasolt egy részletesebb kivizsgálás.
Csak egy kiindulási pont lehet a lépcsőzés
Ám volt a vizsgálatnak egy további érdekessége is: csaknem minden harmadik résztvevő, aki a gyorsan lépcsőzők között volt, teljesítménye ellenére rendellenes szívműködést mutatott, ami a szívkoszorúér-betegség lehetséges markere.
Ez a tény pedig azt bizonyítja, hogy a lépcsőzési tesztre nem szabad az átfogóbb orvosi vizsgálatok helyettesítőjeként tekinteni még akkor sem, ha a szakemberek szerint a lépcsőzés képessége kemény és valóban megterhelő módszer a fizikai funkciók felmérésére, amivel előrevetíthetjük a szív általános egészségi állapotát. Ám csak egy tipikus stresszteszt során mutathatók ki szívproblémákra utaló jeleket. Ilyen lehet például az EKG-ban vagy a szonográfiában bekövetkezett változás, hiszen ezek akkor is jelzik a betegséget, ha a betegnek még nincsenek tünetei.
A lépcsőzéses tesztet vizsgáló csoport kardiológusa hozzátette: azért vágtak bele a kutatásba, hogy találjanak egy egyszerű és olcsó módszert a szív egészségének felmérésére.
Az orvosok végül azért döntöttek a lépcsőzés mellett, mert az viszonylag gyorsan megnöveli a pulzusszámot, ami akár az elzáródott szívartéria tünete is lehet.
Nem mindenkinek javasolt a lépcsőzés
Bár a lépcsőzési teszt hasznos, de megvannak a korlátai. A módszer nagy előnye az egyszerűsége, hiszen szinte bárhol elvégezhető, és nem igényel különösebb felszerelést. Emellett sokkal olcsóbb és gyorsabb elvégezni, mint a hagyományos stresszteszteket, illetve többször megismételhető, így nyomon követhető a fejlődés vagy a funkcionális képességek változásai.
Mindennek ellenére érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a módszer még szabályozatlan. Nincs megszabva a lépcső típusa, a lépcsőzés sebessége, és az erőfeszítés időzítése sem egységes, ráadásul a mozgásukban korlátozott betegek és az idősek esetében a mechanikai nehézségek miatt nem mutat megbízható értékeket.
