A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.
A szaglásunk elvesztését vagy hirtelen megromlását a legtöbben még mindig a koronavírus-járvánnyal azonosítják, hiszen a pandémia idején ez a tünet a fertőzés egyik legjellegzetesebb, korai vészjeleként vonult be a köztudatba. Bár a COVID még ma is köztünk él, és továbbra is okozhat ilyen panaszt, korántsem ez az egyetlen kiváltó ok.
A háttérben a banális megfázásoktól kezdve komoly fül-orr-gégészeti, neurológiai vagy egyéb összetett betegségek is állhatnak. Éppen ezért a tartós vagy megmagyarázhatatlan szagláscsökkenést tilos félvállról venni.
A szagláserjedéstől a torz érzékelésig: a szaglászavarok formái
A szaglással kapcsolatos problémák nem egyformák, az orvostudomány elsősorban a károsodás mértéke alapján tesz különbséget közöttük. A leggyakoribb formák az alábbiak:
- Hyposmia (szagláscsökkenés): ebben az állapotban a szagérzékelés megmarad, de jóval gyengébbé válik. Az érintett ugyan érez szagokat, de sokkal kevésbé intenzíven, így a mindennapi illatok – mint a kávé vagy a parfüm – „halványabbnak” tűnnek. Mivel a szaglás szorosan összefügg az ízleléssel, a hyposmiában szenvedők az ételeket is kevésbé érzik ízesnek.
- Anosmia (szaglásvesztés): a szaglás teljes vagy közel teljes kiesését jelenti, amikor az érintett egyáltalán nem, vagy csak elvétve érez szagokat. Ezzel párhuzamosan az ízek is szinte teljesen eltűnnek. Ez az állapot ritka esetben lehet veleszületett rendellenesség, de sokkal gyakoribb a szerzett, átmeneti forma, amit akár az orrnyálkahártya gyulladása vagy a túlzásba vitt orrdugulás elleni, érösszehúzó spray-k használata is kiválthat.
- Egyéb zavarok: ide tartozik a parosmia (torz szagérzékelés), a phantosmia (amikor valaki nem létező szagokat érez), valamint a hyperosmia, ami a túlérzékeny szaglást jelenti.
Amikor a fül-orr-gégészet vagy az idegrendszer jelez
Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológusa és klinikai immunológusa felhívja a figyelmet arra, hogy a háttérben nagyon gyakran helyi, fül-orr-gégészeti elváltozások állnak. A tartós orrdugulás, az orrpolip, az orrmelléküreg-gyulladás, az orrsövényferdülés, a megnagyobbodott orrmandula, valamint az esetleges daganatok vagy az orrba került idegentestek mind okozhatnak elhúzódó panaszokat.
Azonban a szaglás romlása mögött neurológiai (idegrendszeri) problémák is meghúzódhatnak. Kifejezetten neurológiai eredetre kell gyanakodni akkor, ha a szagláscsökkenés hirtelen vagy csak az egyik oldalon jelentkezik, illetve ha olyan kísérőtünetek társulnak hozzá, mint a fejfájás, látászavar, memóriazavar, járászavar, remegés, lassú mozgás, vagy a személyiség- és viselkedésváltozás.
Hogyan zajlik a kivizsgálás, és mikor kell lépni?
Ha valaki szaglászavarral fordul szakorvoshoz, a diagnózis felállítása egy komplex folyamat. Első lépésként a fül-orr-gégész nemcsak az orrjáratokat, az orrsövényt és a nyálkahártyát ellenőrzi, hanem alaposan megvizsgálja a garatot és a fület is, hogy kiszűrje a gyulladásokat vagy az allergiára utaló jeleket.
Az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz az orr-endoszkópia: ekkor egy vékony kamerával térképezik fel az orr mélyebb részeit, a szaglóhasadékot és a melléküregek nyílásait. Emellett speciális szaglástesztekkel pontosan mérhető a szagérzékelés mértéke, de szükség esetén allergiavizsgálat, CT vagy MRI is indokolttá válhat.
Mikor javasolt mindenképpen fül-orr-gégészeti kivizsgálás?
- Ha a szagláscsökkenés 4–6 hétnél tovább fennáll, vagy nincs egyértelmű oka.
- Ha a tünet folyamatosan romlik, vagy csak az egyik oldalon jelentkezik.
- Ha a panasz tartós orrdugulással, visszatérő arcüregi problémákkal vagy véres orrváladékkal társul.
A szaglás megváltozása a szervezet fontos jelzése. Ha a fenti figyelmeztető jeleket tapasztalod, ne halogasd a szakorvosi vizsgálatot, hiszen a pontos ok azonosítása az egyetlen út a sikeres gyógyuláshoz.
Ha szívesen olvasnál még a témában, ajánljuk a Weborvos szakértői cikkét.
