Logikus döntésnek tűnik, hogy ha gégegyulladásunk van, vagy fáj a torkunk, akkor annak érdekében, hogy megőrizzük a hangunkat, suttogunk, és nem próbálunk rendes hangerővel beszélni. A szakemberek mégis azt tanácsolják, semmiképpen ne suttogjuk ilyen esetben, beszéljünk inkább normál hangerőn, így jobban járunk.
Ezek a tünetek gégegyulladásra utalnak
A gégegyulladás első tünete a nyak első részén észlelhető erős torokfájás, majd nem sokkal ezután hangunk rekedtessé válik. A fertőzés miatt a hangszalagok is begyulladhatnak, ami átmenetileg teljes némaságot is okozhat. A betegséget kísérheti enyhe hőemelkedés és köhögés is. Ha a gégegyulladás egyéb betegségekhez társul, fejfájást, fáradtságot, orrfolyást, izom- és ízületi fájdalmat, valamint duzzadt nyaki nyirokcsomót is tapasztalhatnak a betegek. A gégegyulladásból a teljes gyógyulás általában egy hetet vesz igénybe. A hang ezután még egy ideig rekedtes marad.
Így árt a hangunknak a suttogás
A légcső tetején lévő gégében helyezkednek el az ék alakú hangszalagok. Ezeknek az izmoknak az aktiválása gégefeszülést, valamint a hangszálak rezgését idézi elő. Ennek a rezgésnek a frekvenciája és a légáramlás intenzitása módosítja a hangok magasságát és erejét, amelyek végül eljutnak az artikulációs rendszerbe, vagyis a szájüregbe.
Amikor suttogunk, a hangszálak úgy megfeszülnek, hogy egyáltalán nem rezegnek.
Ez az oka annak is, hogy suttogás közben nehéz megváltoztatni vagy észlelni a hangmagasságot.
Miután a gége megbetegedése gyakran okoz rekedtséget, vagy akár rövid időre a hang teljes elvesztésével is járhat, ilyen esetben az orvosok általában azt tanácsolják, hogy inkább ne terheljük beszéddel a sérült gégeizmokat. De ne is próbáljuk suttogással "kímélő üzemmódba kapcsolni", az ugyanis még a hangos vagy a normál beszédnél is nagyobb sérülést okozhat a hangszálakban.
Ennek pedig az az oka, hogy suttogás közben erősebben szorítjuk egymáshoz a hangszálakat, hogy hangot tudjunk kiadni, ilyenkor a hangszálak rezgése nélkül beszélünk.
Ennek hatására a hangszálak jobban feszülnek, és a túlterheltség miatt elfáradnak, ráadásul a suttogás nem is engedi megpihenni őket. Ezenkívül a suttogás akár dehidratációt is okozhat, vagyis gyorsabban kiszáradhat miatta a torkunk. Ebből következik, hogy a beszédnek ez a módja ahelyett, hogy gyógyító hatással lenne a hangszálainkra, sokkal inkább súlyosbíthatja a hangszálsérülést. Ha minderre nem ügyelünk, akkor a normál hang visszanyerése jóval több időt vehet igénybe.
Így lehet minél gyorsabban felépülni a hangszálgyulladásból
Gégegyulladás és torokfájás, illetve a betegségből való felépülés idején igyekezzünk minél többször hang nélkül kommunikálni. Például beszéd helyett írjuk le üzenetben vagy egy papírlapra a közlendőnket. A hangszalagok ugyanis csak akkor tudnak igazán pihenni, ha egyáltalán nem beszélünk. Különösen igaz ez akkor, ha a gégegyulladást vírusfertőzés okozta, mert ekkor kiváltképp kímélni kell a hangokat.
A gyógyulás szempontjából nagyon fontos, hogy hidratáljuk a hangszálainkat. Miután suttogás közben megfeszülnek a hangszálak, jobban ki is száradhatnak, ami még tovább erősíti a fájdalmat. Az orvosok javasolják továbbá, hogy hangszálgyulladás esetén csökkentsük a C-vitamin-bevitelt, hiszen ennek is szárító hatása lehet, míg a túl sok fokhagyma és gyömbér a hangszálak bevérzését idézheti elő. Tanácsos továbbá beszéd előtt bemelegíteni a hangszálakat.
Mellőzzük az érzékeny nyálkahártyát irritáló dohányzást és a fűszeres, csípős ételek fogyasztását is. Kíméljük a gyulladt gégét szénsavmentes, langyos italokkal, és a lábadozás ideje alatt mindenképpen legyen párásabb a szoba levegője, hogy így is megelőzzük a torok kiszáradását.
A szájban jelenlévő baktériumoknak lehet számunkra előnyös tulajdonsága is, például képesek akár a rákos sejteket is elpusztítani.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
