Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alapvetően azért szexelünk, mert jó érzés. Ám a történet nem ilyen egyszerű. Testünk eleve egy bonyolult szerkezet, ami sokösszetevős kapcsolatba kerül egy másik, szintén bonyolult felépítésű testtel. Hogy mi sül ki ebből? Részletezzük.
Mi történik a férfi és a nő testével szex közben? Azt hisszük, erre a kérdésre mindenki tudja a választ. Csakhogy ennél általában két testrészt nevezünk meg, ami csak nagyon tömör és nem is mindig megfelelő összefoglalása a történetnek. Testünkkel egy sor különféle dolog történik az aktus során, tartozzunk bármelyik nemhez is, s ezek messze túlmutatnak a nemi szerveken vagy a szexuális vonzerővel bíró testrészeken. Ráadásul minél több információnk van a változásokról, annál teljesebben élhetjük meg a nemi életünket, annál jobb szeretők leszünk. Nem mellesleg pedig a kielégítő nemi élet egyéb előnyeit is élvezhetjük: jobb immunitás, alacsonyabb vérnyomás, több boldogsághormon.
Először nézzük, mi történik az egészségünkkel a rendszeres szex hatására. A legnagyobb tévhit, amely szerint a nemi élet kitűnő fogyasztószer, sajnos téves. Egy közepes intenzitású aktus során 85 kalóriát égetünk el, ami valljuk be, nem túl sok. Csupán a szextől nem fogunk lefogyni, ám cserébe hosszabb ideig élhetünk. A másik nagy tévhit, ami az idősödő férfiakat szívroham közben vizionálja a hitvesi ágyban, szintén nem igaz. Olyannyira nem, hogy a rendszeres nemi életet élő férfiak körében a felére esik vissza az elhalálozás kockázata a következő tíz évre, nem szexelő társaikhoz képest. Annak megállapítására, hogy egy adott férfinak tanácsos-e szerelmi életet élnie, szó szerint kétlépcsős teszt is létezik: amelyikük mellkasi fájdalom nélkül képes két lépcsősoron felmenni, annak az ágyban sincs félnivalója az infarktustól.
A szex négy fázisa
A híres szexkutató házaspár, Masters és Johnson nevezte meg először a szexualitás négy lépcsőjét. Az első az izgalom fázisa, ilyenkor csókolózunk, simogatjuk egymást, miközben a vágy az érintésekkel egyre mélyül. A pulzusszám és a légzés felgyorsul, a bőr kipirosodik az izgalomtól, a szemek csillognak, a nemi szervek mindkét félnél megduzzadnak. Egyre több adrenalin, ösztrogén, tesztoszteron és progeszteron termelődik. Ezt követi a plató fázisa, az orgazmus előtti állapot, ami még erősebb izommunkával jár, és nem csak a nőknél: a férfiak vizeletet szabályozó izmai is megfeszülnek, megakadályozva ezzel a vizelet és az ondófolyadék keveredését. Az agy bizonyos részein fokozott neurológiai aktivitás figyelhető meg, a mindennapi gondok messze kerülnek.
Ezért álmosodunk el
A harmadik fázis az orgazmus, ami még jelentősebb medenceizom-összehúzódásokkal jár, plusz a nőknél érintett a hüvely és a méh izomzata is. Ez a fázis nőknél egymás után többször ismételhető, a férfiaknál nem. A hirtelen, intenzív feszültségoldás egyeseknél akár mini eszméletvesztésben is megnyilvánulhat, míg mások maximum egy kis tüsszentéshez hasonlítják a dolgot - hiszen mindannyian mások vagyunk. Az utolsó fázis az enyhülés, amikor szép lassan az izmok ellazulnak, a szívverés lassul, az idegek, a vérkeringés visszatérnek a megszokott egyensúlyi állapotba.
Az oxitocin és a prolaktin varázsa
Ölelkezéskor a sok felszabaduló hormon közül az egyik legfontosabb az oxitocin. Ez alapvetően a szüléshez kapcsolódik, mivel ez felel a méhösszehúzódásokért, ám szerepe messze nem merül ki ennyiben. Oxitocin termelődik ölelkezéskor, orgazmus után, sőt magában az ondóban is található belőle valamennyi. Emellett a szex során dopamin is termelődik, ami aktivizálja az agy jutalomközpontját. A prolaktin is megjelenik, ami a nyugalomért felelős egyik hormon, és alvás közben éri el a legmagasabb szintjét - talán ezért alszunk nyugodtabban egy kiadós együttlét után. Azaz ellazultnak, elégedettnek érezzük magunkat, ráadásul úgy tűnik, sokkal közelebb kerültünk partnerünkhöz, mint szex előtt.
Nem véletlenül pirulunk ki
Az egyik legárulkodóbb jele az izgalomnak vagy az orgazmusnak a kipiruló arc és a felmelegedő bőr. Ez akár a test többi részére is átterjedhet, mivel az erek elkezdenek kitágulni. Főleg azokban fokozódik a vérellátás, amelyek erogén zónának minősülnek: ilyenek a fülek, a nyak, a mellbimbó vagy a nemi szervek. Ennek a vértolulásnak köszönhető az extrém érzékenység szex közben és nem mellesleg a nők nedvesedése is.
A négy fázis kiegészítői
Masters és Johnson négylépcsős elméletét természetesen az idők során különböző kiegészítésekkel látták el. A hetvenes évek végén Helen Singer Kaplan szexterapeuta a vágy összetettségét adta a történethez. Eszerint hangulatilag és érzelmileg is készen kell állnunk a szexre ahhoz, hogy egyáltalán a vágy elinduljon. 2001-ben Rosemary Basson egyetemi professzor körkörös szexuális válaszmodellt alkotott meg, melynek alapját az adja, hogy az emberek nem csupán a jó öreg vágy indíttatására élnek nemi életet. A körkörösséggel azt akarta kifejezni, hogy a négy fázis nem feltétlenül sorrendben követi egymást, ráadásul az nemcsak partnercsere alkalmával változhat: minden élmény egyedi.
Na jó, de akkor miért nem csináljuk gyakrabban?
Kaye Wellings, a London School of Hygiene professzora elfoglalt életünket hibáztatja a kevés szexuális élményért. Van is benne valami, hiszen soha nem állt ilyen mennyiségű információ rendelkezésünkre a témáról, adottak a lehetőségek is, hiszen már nem kell házasságot kötni a szexért cserébe, mégis azt tapasztaljuk, hogy az emberek jóval kevesebbszer élnek nemi életet annál, amit egyébként igényelnének. A British Medical Journal 34 000 férfit és nőt kérdezett ki a témáról, s a tanulmányból kiderült, hogy ritkábban szeretkezünk, mint egy évtizeddel ezelőtt. A nők fele és a férfiak kétharmada a szex hiányáról panaszkodott a kutatóknak. Wellings szerint ezért részben a digitális kor a hibás, amely nemcsak folyamatosan ingerekkel bombáz, hanem elmossa a határokat munka és magánélet között. Nem ülünk le a párunkkal és beszélgetünk egy jót, ehelyett a laptop vagy a telefon előtt görnyedünk, nincs időnk egymásra, nem teremtjük meg az intimitást, így nem csoda, hogy nincs kedvünk szexelni sem.
