melatonin hormon

Egy nemrég készült felmérés során kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka, köztük is főleg a nők alszanak rosszul, és ennek számos élettani hatása is van. A hír azonban, hogy a pihentető alvásért lehet tenni akár úgy, hogy megteremtjük az éjszakai pihenéshez szükséges ideális környezetet, akár úgy, felkészítjük a szervezetünket a nyugodt alvásra. Ez utóbbiban lehet segítségünkre a melatonin hormon.

Mi az a melatonin?

A melatonin egy neurohormon, melyet az agy tobozmirigyei termelnek, főként éjszaka. Ez a hormon készíti fel a testünket az alvásra, éppen ezért nevezik „alváshormonnak” és „a sötétség hormonjának” is. Nem véletlen tehát, hogy a melatoninkiegészítőket gyakran használják alvássegítőként, hiszen megkönnyítik az elalvást, javítják az alvás minőségét és növelik az alvás időtartamát. 

Nem árt azonban tudni, hogy a melatonin nem csupán az alvásra van hatással. Szerepet játszik a szervezet antioxidáns védekezésében is, segít szabályozni a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a kortizolszintet, valamint a szexuális és immunfunkciókat is befolyásolja. 

Van-e mellékhatása a melatoninnak?

A melatonin biztonságos használatára vonatkozóan több kutatást is elvégeztek, de egyik sem talált komoly mellékhatásokat, ami azt jelenti, hogy a hormon pótlása nem okoz függőséget vagy elvonási tüneteket. Számos tanulmányban számoltak be az orvosok olyan általános tünetről, mint szédülés, fejfájás, hányinger és izgatottság. Ezek azonban egyformán gyakoriak voltak a hormonkezelést és a placebót fogyasztó csoportban is, így nem tulajdoníthatóak a melatoninnak.

A melatoninkiegészítőket általában rövid távon biztonságosnak tekintik, még akkor is, ha nagyon nagy dózisban szedik őket. Azonban további kutatásra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a hosszú távon alkalmazva is biztonságosnak nyilvánítható-e az alkalmazása.
Mindenesetre nem árt óvatosnak lenni, és betartani a melatonin adagolására vonatkozó javaslatokat, hogy elkerüljük az alábbi kellemetlen mellékhatásokat.

Napközbeni álmosság

Miután a melatonin egy alvássegítő hormon, az ezt tartalmazó készítményeket este kell bevenni. Ha a nap más szakaszában szedjük, akkor akár napközbeni álmosságot okozhat, ami a melatonin esetében nem mellékhatás, hanem a rendeltetésszerű funkciója.

De megzavarhatja a nap folyamán az éberséget az is, ha valakinek a szervezetéből lassabban ürül ki a melatonin, mert ez meghosszabbítja azt az időt, amíg a melatonin szintje magas marad a kiegészítők bevétele után. A napközbeni álmosság nemcsak a teljesítményt rontja, de a balesetek kockázatát is növeli. 

Kölcsönhatás gyógyszerekkel

Kutatás bizonyítja, hogyha a melatonint bizonyos altató gyógyszerekkel együtt szedik, akkor az alvást segítő hormon káros hatással lehet a memóriára és az izomteljesítményre.
A melatonin nem csupán az altatókkal léphet kölcsönhatásba, hanem nagy dózisban szedve vérhígítóként is hathat.

Csökkent testhőmérséklet

Egyeseknél a melatonin enyhe testhőmérséklet-csökkenést is okozhat. Bár ez általában nem jelent problémát, változást azonban mindenképpen azoknál, akiknek nehezebben viselik, ha fáznak.

Fejfájást okozhat

A nappali álmosság mellett a melatonin gyakran okoz fejfájást és szédülést is, hiszen mint minden újonnan szedett gyógyszer vagy táplálék-kiegészítő, ez a megnövelt dózisban bevitt hormon is beleszól a szervezet addigi, természetes működésébe. A melatonin ráadásul a cirkadián ritmust, azaz a szervezet 24 órás belső óráját szabályozza. Éppen ezért, ha nem az előírásoknak megfelelően szedjük a tablettát, vagyis túl későn vesszük be és korán kelünk, akkor épp a mély alvás közepén érhet az ébredés, ami fejfájást okozhat.

Emésztési problémák

A melatonin szedése gyakran okoz hányingert, székrekedést és hasi görcsöket. A szakértők éppen ezért azt javasolják, hogy kezdetben mindenképpen kis dózisban fogyasszuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a készítmény irritálja az emésztőrendszerünket, a fogyasztását azonnal abba kell hagyni.