Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A modern orvostudománynak köszönhetően vannak olyan daganatos megbetegedések, amelyek megfelelő kezelés mellett hatékonyan megelőzhetők vagy gyógyíthatók. A méhnyakrák pontosan ilyen: a védőoltások, a korszerű szűrési módszerek és a fejlett terápiák hármasával elméletileg minimálisra lehetne csökkenteni a halálos áldozatok számát. A lesújtó valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon még mindig évente több száz nő veszti életét ebben a kórban. Vajon hol csúszik el a rendszer, és miért bukjuk el a harcot egy olyan ellenséggel szemben, amelynek ismerjük a gyenge pontját?
A méhnyakrák kialakulásáért szinte száz százalékban a humán papillomavírus (HPV) felelős. Ez a kórokozó rendkívül agresszíven terjed: az orvosi becslések szerint azoknak a felnőtteknek is csaknem 90 százalékos esélyük van a fertőződésre az életük során, akik mindössze egyetlen szexuális partnerrel rendelkeztek.
Bár a szervezet immunrendszere a legtöbb esetben néhány éven belül spontán legyőzi a vírust, a tartósan fennmaradó fertőzés csendben, évek alatt rákmegelőző állapotot, majd rosszindulatú daganatot idéz elő. A HPV ráadásul nemcsak a nőket veszélyezteti: kulcsszerepet játszik a fej-nyaki daganatok, a végbélrák, valamint a hüvely-, szeméremtest- és péniszdaganatok kialakulásában is.
Az oltásban az élvonalban vagyunk, a szűrést elblicceljük
Magyarország nemzetközi viszonylatban kifejezetten büszke lehetne az átoltottságára. Az iskolai kampányoltásoknak köszönhetően a hetedik osztályos lányok körében a HPV elleni védelem meghaladja a 80 százalékot, ami európai szinten is kiemelkedő eredmény.
Dr. Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója szerint azonban a jelenlegi legnagyobb probléma nem a prevenció ezen részével van.
Bár a méhnyakrák egy rendkívül lassan fejlődő betegség, így a rendszeres kontrollal még jóval a rákos elfajulás előtt elcsíphetők lennének a gyanús sejtek, a nők jelentős része egyszerűen nem megy el a vizsgálatokra.
A szakember rámutatott a magyar nők szűrési szokásainak visszásságára is: miközben a tudatosabb páciensek szinte túl gyakran, évente járnak kontrollra, a lakosság egy hatalmas része évekre eltűnik a nőgyógyászok látóteréből, vagy élete során egyetlen alkalommal sem vesz részt szervezett szűrésen.
Forradalmi módszerek és ingyenes kezelés
A hivatalos szakmai ajánlások szerint, ha valakinek negatív a lelete, teljesen felesleges évente kitennie magát a vizsgálatnak, a hagyományos citológia háromévente is tökéletesen elegendő biztonságot nyújt. Ráadásul a technológia is fejlődött: a klasszikus kenetvétel mellett ma már elérhető a jóval érzékenyebb, DNS-alapú HPV-szűrés is, amely harmincéves kor felett kiemelkedő pontossággal jelzi előre a kockázatokat.
Amennyiben a baj mégis megtörténik, a betegeknek nem kell külföldi magánklinikákra utazniuk a gyógyulásért. Magyarországon társadalombiztosítási alapon mindenki számára hozzáférhetők a legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás eljárások, a modern sugárterápiától kezdve a legújabb képalkotó vizsgálatokon át egészen az innovatív immunterápiákig.
Ez a csúcstechnológiás fegyvertár azonban teljesen hatástalan marad, ha a nők a félelem vagy az információhiány miatt túl későn fordulnak orvoshoz. A Weborvos szakértői cikke szerint a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása az egyetlen olyan pajzs, amellyel megállítható lenne ez a betegség.
