Dr. Kóka János: „A beteg nem egy adatcsomag, hanem egy történet”

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Dr. Kóka János húsz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne hatékonyabban, emberibben és hosszabb távon fenntartható módon működtetni az egészségügyi ellátást Magyarországon.

A Doktor24 Medicina Zrt. alapító tulajdonosa a Weborvosnak adott interjújában rendszerhiányról, prevencióról, mesterséges intelligenciáról, az állami és a magánegészségügy együttműködéséről, valamint arról beszél, miért civilizációs kérdés az egészséghez való viszonyunk újragondolása.

Orvosként indult, később gazdasági szakemberként teljesedett ki, végül a magánegészségügyben egyesítette a két területet. Mi állt a döntése hátterében: elsősorban gazdasági megfontolás, vagy személyes elköteleződés a gyógyítás iránt?

Korán szembesültem azzal, hogy Magyarországon nem elsősorban orvoshiány van, hanem rendszerhiány. A beteg nem attól szenved, hogy az orvos nem tudja, mit kellene csinálni, hanem attól, hogy a rendszer nem engedi megcsinálni. Egy idő után jobban érdekelt a „miért nem működik” kérdés, mint a „hogyan operálunk”. Az orvos a végén áll a láncnak. Előtte ott van a szervezés, a szabályozás, az ösztönzők. Ha ezek rosszak, akkor a legjobb orvos is csak tüzet olt.

A Doktor24, amit húsz éve építgetünk, olyan hely, ahol biztonsággal gyógyulhatunk, ha meg tudjuk fizetni. Egy profin szervezett, pár tízmilliárdos sziget a magyar egészségügy sok ezermilliárdos tengerében. A kérdés kínosan kézenfekvő: ami itt működik, miért nem működhetne a közkórházban, ha ugyanaz a szakembergárda, az műszer, a kötszer? Értem, hogy kevés a pénz, de a kultúra, az ügyfélbarát szabályok, a figyelem, a törődés, a higiénia igénye kevésbé pénzkérdés, inkább civilizációs minimum. 

Kóka János szerint egy beteg társadalom szegény társadalom

Miben látja a lehetőségét annak, hogy a ma is komoly gazdasági és humánerőforrás kihívásokkal küzdő ágazat elmozduljon a holtpontról? 

Legelsőként a gondolkodásban. Ma az egészségügyet költségként kezeljük. Pedig ez a legnagyobb termelékenységi befektetés. Egy beteg társadalom szegény társadalom. Mérni kell, mi történik, és el kell dönteni, mi a fontos. Nem mindent mindenhol, hanem azt kell kínálni, ami a legtöbb egészséges életévet adja.

Idézőjel ikon

A rendszer ma a betegséget finanszírozza. Át kell állítani arra, hogy az egészséget jutalmazza.

Ha szívesen olvasnád tovább a beszélgetést és érdekel, mit gondol a szakember az AI térnyeréséről az egészségügyben, vagy mit jelent valójában a longevity fogalma, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

A cikkben megjelenő fotók dr. Kóka János tulajdonában állnak. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.