Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.
A hasnyálmirigyrák kezelése évtizedeken keresztül szinte kizárólag a hagyományos kemoterápiára épült. Bár ez a módszer képes lassítani a tumor növekedését, a daganatsejtek idővel ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, ráadásul a kezelés rendkívül súlyos mellékhatásokkal jár.
A daganatok több mint 90 százalékának növekedéséért és megállíthatatlan osztódásáért egy hibás gén, a KRAS-mutáció felelős. Ezt a fehérjét az onkológusok évtizedek óta szerették volna célba venni, ám mivel a felszínén nem találtak megfelelő kötőhelyet a gyógyszermolekulák számára, a szakmában csak „gyógyszerezhetetlen” célpontként emlegették.
Csellel győzi le a rák motorját
A daraxonrazib nevű új készítmény egy zseniális molekuláris csellel kerüli meg ezt a problémát. Ahelyett, hogy közvetlenül a szinte megfoghatatlan KRAS-fehérjéhez kapcsolódna, egy másik, úgynevezett ciklofilin A fehérjéhez kötődik.
Az így létrejövő új fehérjekomplex már képes stabilan „lefogni” az aktív KRAS-fehérjét, és teljesen kikapcsolni annak osztódásra utasító funkcióját. Ez a megközelítés teljesen új távlatokat nyit az onkológiában.
Mit mutattak a klinikai vizsgálatok?
Egy nagyszabású, 500 áttétes hasnyálmirigyrákkal küzdő beteg bevonásával végzett klinikai kutatás során a daraxonrazib elképesztő eredményeket produkált a hagyományos kemoterápiával szemben:
- Közel megduplázta a medián teljes túlélést: az eddigi 6,7 hónapról 13,2 hónapra növelte.
- 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a vizsgált páciensek körében.
Szelídebb, mint a hagyományos kemoterápia
Bár a daraxonrazib sem teljesen mellékhatásmentes – a betegek több mint 86 százalékánál bőrkiütés jelentkezett, emellett szájnyálkahártya-gyulladás, hasmenés és hányinger is előfordult –, ezek a tünetek közel sem olyan erőteljesek és pusztítóak, mint a kemoterápia során tapasztaltak. Ennek köszönhetően az érintettek sokkal ritkábban kényszerültek a terápia megszakítására vagy végleges elhagyására.
Bár a készítmény egyelőre nem kapott hatósági engedélyt, és nem jelent végleges megoldást a betegségre, a szakértők szerint a kutatás jelentősége történelmi. Sikerült klinikailag is bizonyítani, hogy a korábban sebezhetetlennek hitt genetikai hajtóerő igenis kikapcsolható.
A Weborvos szakértői cikke szerint ha a további vizsgálatok is megerősítik a sikert, a hasnyálmirigyrák kezelésében egy teljesen új, a daganat genetikai sajátosságaira épülő, személyre szabott korszak kezdődhet el.
