Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy, a világon leggyakrabban használt fájdalomcsillapító szedésének veszélyeire hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem.
Itthon is ezek a legelterjedtebb nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentők.
Ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik, akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroidos gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem, hozzátéve: ezek befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre.
Ezek a gyógyszerek szélsőséges esetben akár bélgyulladást vagy fekélyt is okozhatnak.
Mint írták, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott, naponta több mint 30 millió ember által szedett nem-szteroid fájdalomcsillapítók, az úgynevezett NSAID-ok a diszbiózisnak nevezett bél mikrobióta, azaz a bélflóra egyensúlyának felbomlását. Dr. Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője szerint ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával és tüneteik súlyosbodásával.
Most arra jutottak, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz.
Mindezek alapján pedig felmerül, hogy a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat e betegségek súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja a nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását.
Mint írják, a NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység.
Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.
Mint ismert, a bél mikrobióta alapvető szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában: többek között befolyásolja a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását. Éppen ezért járulhat hozzá a bélflóra egyensúlyának megbomlása számos betegség kialakulásához, beleértve az irritábilis bél szindrómát, a hormonális zavarokat, a szív- és érrendszeri, az autoimmun és a pszichiátriai betegségeket is.
Dr. Zádori Zoltán szerint azt, hogy milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet általánosítani. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a mikrobióta összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.
