Ezek a leggyakoribb emésztőszervi betegségek – egészen súlyos is akad köztük

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ég a gyomrod, puffadsz vagy gyakran fáj a hasad? Az emésztőrendszer megbetegedései mögött nemcsak ártatlan okok, de komoly kórképek is állhatnak. Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens segít eligazodni abban, milyen panaszra kell igazán odafigyelni.

Az emésztőszervi betegségek világszerte az egyik leggyakoribb panaszforrásnak számítanak. A probléma súlyossága azonban széles skálán mozoghat: a banálistól egészen az életet veszélyeztető állapotokig. Dr. Barta Zsolt segítségével összefoglaljuk, melyek a leggyakoribb betegségek – és mikor kell komolyan venni a tüneteket. 

Nem csak hasfájás

Az emésztőrendszeri betegségek nem csupán a gyomorra vagy a belekre korlátozódnak – a szájüregtől a májon és epén át egészen a hasnyálmirigyig érinthetik a tápcsatorna szerveit. Okaik is sokfélék: lehetnek örökletesek, fertőzéses eredetűek, gyulladásos vagy daganatos természetűek, toxikus vagy gyógyszer mellékhatásokhoz köthetők – és sokszor még a szakemberek sem találják meg az egyértelmű kiváltó tényezőt.

Idézőjel ikon

Bizonyos panaszok – például puffadás vagy enyhe gyomorégés – szinte mindenkinél előfordulnak időnként.

De vannak olyan kórképek is, amelyek tartós életminőség-romlást vagy akár súlyos szövődményeket okozhatnak, ha nem ismerik fel őket időben.

Ezek a leggyakoribb emésztőszervi betegségek

Refluxbetegség (GERD)

Savas visszaáramlás, égő érzés a has felső részén, krónikus torokkaparás – ezek a reflux klasszikus tünetei. A betegség világszerte népbetegségnek számít, és kezeletlenül gyulladást, nyelőcsőszűkületet vagy akár rákmegelőző állapotot is okozhat.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Hasmenéses, székrekedéses vagy vegyes formában is jelentkezhet. Kellemetlen, de nem életveszélyes, viszont komolyan befolyásolhatja a mindennapokat. A pontos oka nem ismert, kialakulásában a stressz, a táplálkozás és a bélflóra egyensúlyának zavara is szerepet játszhat.

Gyulladásos bélbetegségek (IBD)

Ide tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Ezek a krónikus, gyulladásos kórképek komoly fájdalmakkal, hasmenéssel, fogyással, vérzéssel járhatnak, és folyamatos orvosi kontrollt igényelnek.

Cöliákia (lisztérzékenység)

A glutén (a búzában, árpában és rozsban található fehérje) fogyasztása az érintett emberek szervezetében immunreakciót vált ki, amely roncsolja a vékonybél nyálkahártyáját. Tünetei változatosak, a leggyakoribbak a hasmenés, a fogyás, a bőrkiütés, a vérszegénység és a meddőség – és nem mindenkinél jelentkeznek azonnal.

Zsírmáj

A nem alkoholos zsírmájbetegség egyre gyakoribb a fejlett országokban, szorosan összefügg a túlsúllyal, a cukorbetegséggel és a mozgáshiánnyal. Sokan nem is tudnak róla, hogy májuk zsírosodott – egészen addig, amíg gyulladás vagy májkárosodás nem alakul ki szervezetükben.

Epekövesség

A zsíros ételek után jelentkező jobb bordaív alatti fájdalom, hányinger, hányás hátterében gyakran epekő áll. Ha a kő elzárja az epeutakat, sárgaság, láz, súlyos gyulladás is kialakulhat.

Daganatos betegségek

A gyomor, a vastagbél vagy a hasnyálmirigy daganatai alattomosan, sokszor panasz nélkül fejlődnek ki. Éppen ezért életmentő lehet a rendszeres szűrés, különösen 50 éves kor felett.

Nem múló hasfájás az emésztőrendszer betegségére utalhat, fordulj vele orvoshoz
Fotó: Cameravit / Getty Images Hungary

Nem csak a fejlett világ betegsége

A fertőzéses eredetű emésztőszervi betegségek világszerte komoly problémát jelentenek. A baktériumok (pl. Salmonella, Shigella, E. coli, Campylobacter), vírusok (pl. rotavírus, calicivírus) és egyes paraziták (pl. Giardia lamblia) gyakran okoznak hasmenéses megbetegedéseket – különösen kisgyermekeknél, időseknél, legyengült immunrendszer esetén. Egyre több figyelmet kap a Clostridium difficile nevű baktérium is, amely gyakran antibiotikum-használatot követően okoz súlyos hasmenést, és akár életveszélyes vastagbélgyulladást is kiválthat.

Nemzetközi és hazai különbségek

Fejlett országokban – mint amilyen Magyarország is – inkább a krónikus, civilizációs betegségek dominálnak, míg a trópusi területeken továbbra is a fertőzéses eredetű hasmenéses betegségek, alultápláltság, tuberkulózis és más gyulladásos kórképek jellemzőek. Ugyanakkor a globalizáció, az urbanizáció és a táplálkozási szokások változása miatt ezek a határok fokozatosan elmosódnak.

Mikor menj orvoshoz?

Ha az emésztési panaszok tartósan fennállnak, gyakran visszatérnek, vagy súlyosbodnak – különösen, ha vérzés, fogyás, láz vagy vashiány is társul hozzájuk –, mindenképp gasztroenterológushoz kell fordulni. „Az emésztőrendszeri panaszokat gyakran bagatellizálják, pedig komoly betegségek is állhatnak a háttérben. A korai felismerés életet menthet” – figyelmeztet Barta Zsolt.

Bizonyos gyümölcsök segíthetnek a jó alvásban. Ha érdekel, melyek ezek, ezt a cikkünket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.