Néha egy egyszerű kis eszközzel új kihívásokat vihetünk a jól ismert gyakorlatokba.
A dead bug gyakorlat a core-stabilizációs gyakorlatok egyik alapköve, ráadásul igen sokoldalúan edzi valamennyi hasizmunkat is. Korábban a Dívány-edzésben is bemutattuk, és egyike talán azon kevés gyakorlatnak, amely idővel sem veszít a varázsából, és hiába végezzük rendszeresen, mindig megdolgoztat – már ha precízen és jól csináljuk.
Mégis, ha néha új kihívásokra vágyunk ezen az amúgy bármikor bedobható saját testsúlyos gyakorlaton, elég csak elővennünk egy gumihurkot vagy gumiszalagot, megfelelő méretre csomózva. Nem csupán hasizmaink fognak erőteljesebben küzdeni, de négyfejű combizmaink és farizmaink is jobban igénybe lesznek véve.
Ezt a változatot akkor próbáljuk ki, ha a dead bug gyakorlat már jól megy. Ha nem rendszeresen része edzéseinknek, a nehezítés előtt érdemes átismételni ebből a cikkből és videóból.
- Helyezkedjünk el hanyatt fekvésben, derekunk lesimítva a talajra, köldökünket húzzuk befelé a gerincünk irányába. Ezzel aktiváljuk a haránt hasizmainkat, melyek izomfűzőként összehúzódva stabilizálják gerincünk helyzetét. (Erről a technikáról és mélyen fekvő hasizmunkról itt olvashatunk részletesebben.)
- Emeljük fel a lábunkat, egymással párhuzamosan. Combunk függőleges, lábszárunk vízszintes legyen. A lábfejeinket húzzuk vissza magunk felé, pipába, és tegyük rájuk a hurkot.
- Kilégzésre nyújtsuk ki az egyik lábunkat, engedjük le a talaj felé, a gumi ellenállásával szemben dolgozva. Közben az ellentétes kart leengedjük a fülünk mellé. Mindeközben törzsünk stabilan tart, hasizmaink dolgoznak, gerincünk ívei nem változnak, derekunk belesimul a matracba.
- A haránt hasizmunk gerincet stabilizáló munkáját farizmaink segítik. Amint olyan mértékben leengedtük a lábat, hogy a farizmunk be tud kapcsolni, ráfeszítünk, persze az erőfeszítés mértéke a gumi erősségétől függ.
- Belégzésre visszaemeljük a kart és a lábat a kiindulási helyzetbe. Figyeljünk arra, hogy a láb visszahúzásakor folyamatos izomkontrollal tartsuk, ne hagyjuk, hogy az összehúzódó gumi visszarántsa.
- Megismételjük a másik ellentétes kar-láb párral is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A gumihurok miatt erre figyelj jobban
- Gondosan válasszuk meg a gumi ellenállásának mértékét: inkább gyengébbel kezdjünk, és fokozatosan nehezítsünk.
- A hurok ne legyen túl bő. A lábfejeket alaphelyzetben már úgy tartsuk, hogy normál tónusban tudjuk tartani közöttük a hurkot, ne lógjon, és ne kelljen széles terpeszbe sem nyitni.
- Ha a hasizmaink nem elég erősek, akkor hajlamosak vagyunk úgy kompenzálni a gyakorlat során, hogy az alaphelyzetben hagyott függőleges comb magunk felé elmozdul, a térdünk a törzsünk fölé húz. Ezt igyekezzünk elkerülni: ha mégis ez történik, a szalag túl erős még a hasizmaink erejéhez képest.
- A hurok miatt előfordulhat ennek ellenkezője is, vagyis a függőleges comb a túl erős gumi húzása miatt a leengedett láb irányába indul. Ezt a mozdulatot a négyfejű combizommal tudjuk ellentartani – amennyiben nem sikerül, válasszunk gyengébb ellenállású gumit.
- Az a megfelelő erősségű és méretű gumiszalag számunkra, amellyel a gyakorlatot szabályosan tudjuk végrehajtani.
Mivel ez eleve unilaterális, azaz aszimmetrikusan végzett gyakorlat, ráadásul ellenállással nehezítve, könnyen előfordulhat, hogy ráérzünk olyan izomdiszbalanszokra, melyekről korábban sejtelmünk sem volt. Ha izomegyensúlyunk felborul, páros izmaink vagy ízületeink nem egyforma mértékben dolgoznak, izmaink ereje vagy ízületeink mozgástartománya eltérő lehet. Ebben a gyakorlatban kiderülhet, hogy valamelyik oldali hasizmunkat nehezebben aktiváljuk, esetleg egyik oldali farizmunk, combfeszítőnk gyengébb a másiknál, vagy csípőízületünk mozgásterjedelme, csípőhorpaszunk állapota eltérő jobb és bal oldalon. Érdemes ezek fényében folytatni edzéseinket, hogy a fennálló izomegyensúly-problémákat megszüntessük, és elejét vegyük a kompenzáló izommunkának, amely még nagyobb különbségeket okozna testünkben.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a gyakorlatot helyesen kivitelezzük vagy mozgásszervi problémánkkal végezhető-e, feltétlenül forduljunk edzőhöz, gyógytornászhoz, mozgásterapeutához! A megfelelő ismétlésszám pedig az lesz, amikor még szabályosan tudjuk kivitelezni a gyakorlatot: ha szükséges, inkább vegyünk vissza a gumi ellenállásának mértékéből, vagy az eszköz nélkül végezzük az alapgyakorlatot.
