Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyerekek érzelmi reakciói gyakran változékonyak, de ha a negatív hangulat vagy viselkedés tartóssá válik, az mélyebb lelki problémákra utalhat.
A szakemberek szerint a szülői figyelem, a támogató környezet és a tudatos életmód segíthet megőrizni a lelki egyensúlyt – írja a Weborvos. De mire érdemes különösen odafigyelni? A K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj nyertese, dr. Bánszky Balázs, gyermek- és ifjúságpszichiáter rezidens ad tájékoztatást a témában.
Mikor jelezhet problémát a viselkedés?
A gyerekek viselkedése gyakran hullámzó, az erősebb érzelmi reakciók sokszor az életkor természetes velejárói. Ha azonban egy változás hosszabb ideig fennáll, vagy különösen erősen jelentkezik, nem szabad félvállról venni a problémát.
Kisiskolás- és kamaszkorban a tartós rossz hangulat, a hirtelen visszahúzódás, az önhibáztatás, a motiváció elvesztése, a fokozott ingerlékenység vagy az alvási szokások jelentős megváltozása mélyebb lelki nehézségeket jelezhet. Ilyenkor a korai felismerés és a segítségkérés kiemelten fontos.
Minden második gyermek tartósan kimerült
Az 5., 7., 9. és 11. osztályosokat vizsgáló, az ELTE és a Heim Pál Gyermekkórház által végzett reprezentatív HBSC-felmérés szerint a lányok közel kétharmada, a fiúk több mint 40 százaléka tapasztal rendszeresen pszichoszomatikus panaszokat, például fáradtságot, alvászavart, fejfájást vagy ingerlékenységet.
A leggyakoribb probléma a tartós kimerültség, amely minden második gyermeket érint.
Gyakori panaszok és lehetséges okok
Mindez összefügghet a képernyőközpontú életmóddal és a korán megjelenő teljesítménykényszerrel. A közösségi médiában látott idealizált képek csökkenthetik az önértékelést, szorongást vagy depressziós tüneteket okozhatnak, szélsőséges esetben akár evészavarokhoz vagy önveszélyeztető viselkedéshez is vezethetnek.
"A közösségi médiában látott „tökéletes” életekhez való folyamatos összehasonlítás csökkentheti az önértékelést, és szorongást vagy akár depressziós tüneteket is okozhat.
A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy ez más tényezők mellett súlyosabb esetekben evészavarok, önveszélyeztető viselkedésformák kialakulásához is vezethet. Épp ezért fontos a tudatos képernyőhasználat, például ésszerű időkorlátok, telefonmentes esték és olyan családi légkör, ahol a gyerekek az online élményeikről is beszélhetnek” – hangsúlyozza Bánszky Balázs
Ha érdekel, mi lehet a legfontosabb védőháló és mit tehetünk szülőként, hozzátartozóként, ajánljuk a Weborvos cikkét.
