Az új szuperélelmiszer a csokoládéméz, mely igen magas bioaktív anyag tartalmával vonta magára a figyelmet. A hasznossága kétségtelen, de a cukortartalma miatt továbbra is csak mértékkel lehet fogyasztani.
Az utóbbi években egyre több olyan élelmiszer jelenik meg, amelyet „szuperélelmiszerként” vagy egészséget támogató újdonságként mutatnak be. A közösségi médiában és az egészségtrendekben gyakran felbukkanó termékek között találunk különleges italokat, növényi kivonatokat vagy újfajta édességeket is. Ezek közül sok valóban érdekes tudományos fejlesztés eredménye, de nem mindig egyértelmű, mennyi valós előny áll a látványos elnevezések mögött.
A csokoládé és a méz házassága
Nemrég egy különösen szokatlan ötlet került a kutatók figyelmének középpontjába: a „csokiméz”. Első hallásra úgy tűnhet, mintha egyszerűen mézet és csokoládét kevertek volna össze, a valóság azonban jóval összetettebb.
A terméket brazil kutatók fejlesztették ki, akik a mézet nemcsak édesítőszerként, hanem egyfajta természetes oldószerként használták. A módszer lényege, hogy a méz segítségével hasznos vegyületeket vontak ki a kakaóbab héjából, amelyet a csokoládégyártás során általában hulladékként dobnak ki.
A tudósok a kakaóbab külső héját – az úgynevezett kakaóhéjat – keverték össze mézzel, majd egy speciális ultrahangos eljárást alkalmaztak. Az ultrahangos extrakció (ultrahanghullámokkal segített kivonási technika) során apró mikrobuborékok keletkeznek a folyadékban, amelyek „felrobbannak”, és így segítenek felszabadítani a növényi sejtekben található vegyületeket. Ezek a vegyületek ezután a mézbe oldódnak.
Szupermézzel a szabad gyökök ellen
Ennek a folyamatnak köszönhetően a mézbe olyan bioaktív anyagok kerülnek, amelyek a kakaóhéjban természetesen megtalálhatóak. Ilyen például a teobromin (a kakaóban található enyhe stimuláns, azaz élénkítő hatású anyag), a koffein, valamint különböző fenolos vegyületek. A fenolos vegyületek olyan növényi eredetű molekulák, amelyek antioxidáns hatásúak, vagyis képesek semlegesíteni a szervezetben keletkező, sejtkárosító szabad gyököket.
A fejlesztők szerint az új termék akár élelmiszerként, akár kozmetikai alapanyagként is felhasználható lehet.
Varga Dóra vezető dietetikus szerint a bioaktív anyagok nagyobb arányú használata jó irány: „Egyre többet tudunk arról az utóbbi években, hogy a különböző bioaktív anyagok rendszeres, változatos fogyasztása egyértelműen hozzájárul az egészséghez, támogatja a szív- és ér-, valamint az immunrendszer működését, hozzájárul a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések megelőzéséhez. Így érthető, hogy miért kerülnek fókuszba olyan alapanyagok, amik nagyobb koncentrációban tartalmaznak bioaktív anyagokat, és egyértelműen ezek közé tartozik a kakaó és a méz is” – mondta.
Csökkenő hulladék
A módszer más szempontból is érdekes. A csokoládégyártás során keletkező kakaóhéj nagy részét általában hulladékként kezelik, pedig jelentős mennyiségben tartalmaz hasznos vegyületeket. A kutatás egyik célja éppen az volt, hogy ezt az ipari mellékterméket értékes alapanyaggá alakítsák. Az eljárás ráadásul a zöld kémia elveit is figyelembe veszi, mivel
nem használ mesterséges anyagokat, hanem a természetes mézet alkalmazza oldószerként.
A „csokiméz” tehát tudományos szempontból valóban érdekes fejlesztés, de fontos tisztázni, hogy nem csodaszer. Bár több antioxidánst tartalmazhat, mint a hagyományos méz, továbbra is magas cukortartalmú élelmiszer. A méz fő összetevői a glükóz és a fruktóz (egyszerű cukrok), ezért ugyanúgy mértékkel érdemes fogyasztani, mint bármely más édes terméket.
„A túl nagy mennyiségű cukor bevitel egyértelműen probléma az egészséges táplálkozás szempontjából”
– mondta Varga Dóra. „Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabad bevinni az étkezésbe cukrot, de 5-7 kockacukor mennyiségénél nagyobb bevitel napi szinten már nem ajánlott a szakmai társasságok ajánlásai szerint. A túl nagy mennyiségű cukor hozzájárulhat a túlsúly kialakulásához és nem kedvező a fogak egészsége szempontjából sem. A túlsúly (30 feletti BMI) számos további egészségügyi probléma okozója lehet, így a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegeség, daganatos kórképek szempontjából is erős rizikófaktornak számít.”
A szakember hozzátette: „a csokiméz esetében is érdemes arra gondolni, hogy csak kis mennyiségben lehet javasolt az étkezésbe illeszteni, és elsősorban azok számára lehet egy jó alternatíva, akiknek nincs szénhidrátanyagcsere-problémája”.
Ha tetszett ez a cikk, az is érdekelhet, hogy melyik az a 8 étel, amiről csak hisszük, hogy egészséges.
