Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A mentális betegségeknek erős a szervezetre gyakorolt hatása. A depresszió esetében kimutathatóan megugrik a szív- és érrendszeri katasztrófák kialakulásának esélye, de érdekes módon a depresszió kezelése nem feltétlen csökkenti a szervrendszert érintő kockázatokat.
Amikor a depresszió kerül szóba, akkor tudjuk, lehangoltsággal, megváltozott gondolkodással jár. Ez már önmagában is komoly gond, de a friss kutatások arra is rámutatnak, hogy messze nem „csak” mentális panaszokat okoz ez a kór, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is.
Gyakran jár testi tünetekkel a depresszió
A depresszió olyan mentális betegség, amely tartós lehangoltsággal, érdeklődésvesztéssel, csökkent energiával és gyakran testi tünetekkel is jár. A közgondolkodásban elsősorban az elméhez, pontosabban az agy működéséhez kötjük, mert a legfeltűnőbb jelei a hangulat, a gondolkodás és az érzelmek megváltozásában jelennek meg.
Ez a megközelítés azonban félrevezető, mert azt sugallja, hogy a depresszió kizárólag lelki probléma, miközben a kutatások szerint az egész szervezet működését érintő állapot. Amikor a depressziót csak „fejben létező” zavarnak tekintjük, figyelmen kívül hagyjuk azokat a testi következményeket, amelyek hosszú távon komoly betegségekhez vezethetnek.
Legfontosabb szervünket is veszélyezteti
A depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek között erős és következetes kapcsolatot mutattak ki.
Ez a kapcsolat akkor is fennáll, ha az olyan életmódbeli tényezőket külön kezeljük, mint a mozgáshiány, az alvászavar, a dohányzás vagy az egészségtelen táplálkozás. Ez arra utal, hogy a depresszió nem pusztán közvetett módon, viselkedésen keresztül hat a szívre, hanem közvetlen biológiai folyamatokat indít el, amelyek megterhelik a keringési rendszert. Az egyik legfontosabb ilyen folyamat a tartós stresszválasz. A depresszióban gyakran
folyamatosan aktív az a biológiai rendszer, amely normál esetben csak veszélyhelyzetben lép működésbe.
Ennek része a kortizol nevű stresszhormon, amely rövid távon segíti az alkalmazkodást, hosszú távon viszont káros hatású. Tartósan megemelkedett szintje hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, az erek belső falának károsodásához és az anyagcsere felborulásához.
A depresszió hatással van a vegetatív idegrendszerre is – ez az idegrendszernek az a része, amely a szívverést, a vérnyomást és az emésztést automatikusan szabályozza. Ilyenkor csökkenhet a szívritmus alkalmazkodóképessége, vagyis a szív kevésbé tud rugalmasan reagálni a terhelésre és a stresszre. Ez az állapot összefügg a kardiológiai problémákkal, például a szívritmuszavarok gyakoribb előfordulásával.
Emellett a depresszióhoz gyakran társul krónikus gyulladás (elhúzódó, alacsony szintű gyulladásos állapot a szervezetben). Ez a folyamat károsíthatja az erek belső felszínét, és elősegítheti az érelmeszesedés kialakulását. Az ilyen változások növelik a szívinfarktus és a stroke kockázatát, különösen akkor, ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad.
Nem olyan egyszerű kezelni
Bár a mentális betegség erősen kihat a szervezetre, a depresszió kezelése nem garantálja a szív- és érrendszeri állapot javulását.
A jelenlegi kutatások szerint a pszichoterápia és az antidepresszáns gyógyszerek hatékonyan csökkentik a depressziós tüneteket, javítják az életminőséget és a mindennapi működést. Ezzel együtt azonban nem minden vizsgálat mutatott ki egyértelmű csökkenést a súlyos szív-érrendszeri események számában pusztán a depresszió javulásának hatására. Ez nem jelenti azt, hogy a depresszió kezelése hasztalan lenne a szív és érrendszer szempontjából.
A kutatások ugyanakkor egyértelműek abban, hogy a kezeletlen depresszió rontja a szív- és érrendszeri kilátásokat. Az elhúzódó érzelmi terhelés, a hormonális és idegi szabályozás zavara, valamint a gyulladásos folyamatok együttese növeli a szívbetegségek kialakulásának és súlyosbodásának kockázatát.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, miért lehetsz akár szívbeteg is bizonyos diétáktól.
