Ezek a mindennapi zajok súlyos betegségeket is okozhatnak

Olvasási idő kb. 2 perc

A forgalom zaja, a szomszéd barkácsolása vagy akár a folyamatos háttérzaj nemcsak zavaró, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. Egyre több kutatás igazolja, hogy a zajszennyezés alattomos módon hat a testünkre és a lelkünkre is.

Míg a levegő- és vízszennyezés évek óta a közbeszéd része, addig a zajszennyezés észrevétlenül hat mindennapjainkra. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is figyelmeztetett: a tartósan magas zajterhelés növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a stroke kockázatát. Az érintettek száma pedig óriási, Európában több mint 100 millió ember él a biztonságosnak tekintett zajszint felett.

Így tehet beteggé a zaj

A zaj folyamatos stresszreakciót vált ki a szervezetben, ami hosszú távon gyulladásokhoz, érfali károsodáshoz és anyagcsere-betegségekhez vezethet. Kutatások kimutatták, hogy a forgalmas utak mellett élők körében nemcsak a hipertónia, hanem a diabétesz és a szívroham kockázata is magasabb. De nem csak a felnőttek veszélyeztetettek:

Idézőjel ikon

a gyerekek koncentrációs képessége, figyelme és memóriája is romlik, ha iskolájukat állandó zaj terheli.

A zaj hosszú távon megbetegít bennünket
Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary

A zaj nem csupán fizikai, hanem mentális terhet is ró az emberekre. A zajérzékeny személyek körében gyakoribb a szorongás és a depresszió, a tartós zaj pedig alvászavarokat, fáradtságot és ingerlékenységet okoz. Sőt, hosszú távon a neurológiai betegségek, köztük az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata is megnőhet.

A szakemberek szerint ezért a zajvédelemnek a várostervezés, a közlekedésszervezés és az otthoni környezet alakítása során is kulcsszerepet kell kapnia.

A zaj tehát nem csupán zavaró tényező, hanem komoly egészségügyi veszély is. Bár nem tudjuk teljesen kizárni a mindennapi életünkből, sokat tehetünk ellene a füldugótól kezdve a zajszűrő technológiákon át a tudatos közösségi döntésekig. Ahogy a kutatások is mutatják, a csend nem luxus, hanem a testi-lelki egészség egyik alapfeltétele.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy mely szerszámok okozhatnak már akár 15 perc alatt halláskárosodást, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.