Gondolatból szöveg: ezt tudja a legújabb agyba ültethető chip

Olvasási idő kb. 2 perc

Rövidesen képesek lehetnek beszélni azok, akik valamilyen fogyatékosság miatt eddig nem tudtak, ezt a Neuralink agyi implantátuma teszi lehetővé.

Legalábbis ennek a funkciónak az októberi tesztelését engedélyezte most az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) – áll a hvg.hu cikkében. A Neuralink már több emberbe is ültetett be agyi chipjeket. A jelenleg fejlesztett verziók elsősorban a valamilyen oknál fogva lebénult embereknek kívánnak segíteni, különböző sérült agyfunkciók kiegészítésével vagy pótlásával. A chipek egyelőre mind csak kísérleti szakaszban vannak, fogyasztói forgalomba még nem hozhatók. Az eddig tesztelt implantátumokkal például egy számítógép kurzorát tudják irányítani a páciensek, ami nagy segítség lehet akár a munka világába való visszatérésben is.

Ez a tétje az új teszteknek

A frissen engedélyezett tesztek tétje, hogy az implantátumok képesek lesznek-e lehetővé tenni a páciensek számára a beszédképesség mesterséges helyreállítását. Jelenleg a lebénult páciensek erre legfeljebb egy elektronikus billentyűzet irányításával képesek, míg az új módszer közvetlenül a gondolataikat írná le szövegesen, közvetlenül kötve össze az íróprogramot az agy gondolatok megfogalmazásáért felelős régióival. 

Az agyi implantátumok sokak számára jelentenek segítséget
Fotó: sankai / Getty Images Hungary

A fogyatékosságokkal élők segítése egyértelműen pozitív törekvés, a cég ezirányú tevékenységét is övezi a legszélesebb körű konszenzus. A cégnek azonban vannak ennél jóval radikálisabb és megosztóbb tevékenységei is

A Neuralink hosszútávú víziójában tehát mindenképpen szerepel a különböző chipek egészséges emberek számára való gyártása és forgalmazása is. A cég elnöke D. J. Seo egyenesen úgy véli, ez mindössze 3-4 éven belül bekövetkezhet.

Ezek a chipek alapképességek visszaadása helyett a mesterséges intelligenciával való közvetlen kommunikáció állna. Lényegében az A.I.-jal való közvetlen beszélgetés az egész internet tudásbázisát tenné közvetlen az agyunkon belül elérhetővé.  Ennek középpontjában a mesterséges intelligencia állna: a felhasználó a gondolatai segítségével „beszélne” egy nagy nyelvi modellel, a kért információt pedig egy fülhallgató segítségével hallaná vissza.

Arra, hogy erre mekkora igény lenne, illetve milyen veszélyei lehetnek ennek a technológiának, még nincs válaszunk. 

Csörgő Bence
Csörgő Bence
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?