A rák csak egy a sorban: ennyiféle betegséget okoznak az atomkísérletek

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokáig úgy gondoltuk, hogy az atomkísérletek legnagyobb veszélye a rák kialakulása. Ma már tudjuk, hogy a sugárzás több módon is árthat: számos más betegség és egészségügyi probléma forrása lehet.

A 20. században több ezer atomkísérlet zajlott világszerte, sok esetben a légkörben, ami radioaktív részecskéket juttatott a környezetünkbe. Ezek a részecskék nem láthatóak, de hosszú távon komoly hatással vannak az egészségre. Kazahsztánban, a Semipalatinszk környékén élőknél például kimutatták, hogy a sugárzás miatt jelentősen megnőtt a genetikai eltérések száma, és ezek a változások tovább öröklődhetnek a következő generációkra is.

Nem csak rákot okozhatnak az atomkísérletek 

A rák valóban a legismertebb következmény:a leukémia, a pajzsmirigy-, a mell-, a tüdő- és a gyomorrák előfordulása jóval magasabb azoknál, akik közel éltek a kísérleti területekhez. A Marshall-szigeteken végzett vizsgálatok szerint a nők körében a méhnyakrák előfordulása sokszorosa az átlagosnak, illetve a többi daganatos betegség is gyakrabban fordul elő. A sugárzás hatása sokszor évtizedekkel a kísérletek után jelentkezik, így a túlélők és utódaik hosszú távon is viselik a következményeket.

Az atomkísérletek helyszíneinek közelében jellemzően elszaporodnak a rákos megbetegedések
Fotó: Galerie Bilderwelt / Getty Images Hungary

De a problémák nem állnak meg a ráknál. A sugárzás növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, a szürkehályog és más krónikus állapotok kockázatát is. Az érintett közösségekben gyakoribbak a hormonális zavarok, a vesebetegségek és a bőrproblémák, és sok ember pszichésen is sérül: a szorongás, a bizonytalanság és a poszttraumás stressz hosszú évekig megmaradhat a közösségekben. A sugárzás tehát egyszerre támadja a testet és a lelket is.

Az atomkísérletek következményei ma is velünk élnek. A rák csak egy a sok betegség közül, de a nukleáris kísérletek hatásai tovább öröklődhetnek, és az egész közösség életét befolyásolhatják

Ha kíváncsi vagy a növényre, amit még az atombomba sem tud elpusztítani, olvasd el ezt a cikkünket is

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.