Ilyen testrésze csak az embernek van, a tudósok sem értik, miért alakult ki

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberi áll egyedülálló testrész az állatvilágban, még a legközelebbi rokonainknak sincs. A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni, miért csak nálunk alakult ki, egy elmélet szerint a férfiak agressziójával és az emberek együttműködésével függ össze.

Az emberi test több mint négymilliárd év alatt fejlődött olyanná, ahogy ma ismerjük – a sejtek mikroszkopikus részeitől kezdve a végtagjainkig. Az evolúció története megmutatja, hogyan alakultak ki a fajok, és milyen elemek adódtak hozzá a testükhöz. 

Ilyen testrésze csak az embernek van: az áll

Van egy tudományos módszer, amellyel a tudósok megfejthetik, miért és hogyan fejlődtek ki egyes testrészeink. De ez csak akkor működik, ha az adott tulajdonság az evolúció egymástól független fejlődési ágain is kialakult, és az egyes fajcsoportok hasonló funkciókat fejlesztettek ki anélkül, hogy közeli rokonságban állnának egymással. 

Rejtély, miért alakult ki az áll, ilyen testrésze csak az embereknek van
Fotó: Prostock-Studio / Getty Images Hungary

Létezik egy testrész, amivel csak mi, modern emberek (Homo sapiens) rendelkezünk: ez az áll. 

Idézőjel ikon

Nem található meg más emlősöknél, még legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál sem, sőt az olyan kihalt emberféléknél sem, mint a neandervölgyi ember.

Az alsó állkapcson található csontos kiemelkedés célja régóta vita tárgya a tudósok körében, és egyedisége miatt nem lehet „puskázni” más fajokról. Lehetséges magyarázat persze bőven akad a különleges testrész kialakulására. 

A rágástól a párválasztási esélyekig

Az egyik korai elképzelés szerint az áll azért fejlődött ki, hogy megerősítse az állkapcsot a rágás során fellépő erőkkel szemben, ellenállóbbá tegye a harapás során jelentkező terhelésnek. Biomechanikai elemzések azonban megállapították, hogy az áll nincs jó helyen, ha az lenne a célja, hogy masszívabbá tegye az állkapcsot, sőt, az életkor előrehaladtával egyre kevésbé képes ellenállni az erőhatásoknak. 

Jól hangzó elmélet, hogy a párválasztásban van szerepe az állnak, de nem igaz
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Gyakran előkerülő teória, hogy a markáns áll vonzóbbá teszi a férfit, és a párválasztási esélyek javítása érdekében alakult ki. Amellett, hogy erre semmilyen bizonyíték nincs, a szexuális szelekció általában csak az egyik nemet érinti, álla viszont a férfiaknak és a nőknek is van, így ez az elmélet sem állja meg a helyét. 

A legelfogadottabb magyarázat szerint az áll kialakulása az emberi arc változásának mellékterméke volt, nem pedig az alkalmazkodás funkcióval rendelkező eredménye. 

Ahogy az első modern emberek kifejlődtek a pleisztocén késői szakaszában, körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt, elindult az arc megváltozása is: csökkent a mérete, elkezdett befelé dőlni, ami azzal járt, hogy az állkapocs egy része kifelé tolódott, és megjelent az áll. A természetes szelekció megváltoztatott valamit, ami egy másik testrész alakját is befolyásolta. 

Hormonok és együttműködés

Ebben az a legérdekesebb, hogy mi válthatta ki az arc zsugorodását és az áll kialakulását. Egyes tudósok úgy vélik, hogy – mint oly sok más dolog az emberi faj történetében – ez is a férfiak viselkedésével, pontosabban az erőszakos férfiak magatartásával kapcsolatos.

Az emberi arc megváltozása miatt alakulhatott ki az áll
Fotó: Mandel Ngan / AFP

Az Iowai Egyetem antropológusa, Robert Franciscus szerint a korábban meglehetősen elszigetelten élő embercsoportok egyre inkább együttműködő közösségekké váltak, társadalmi hálózatok jöttek létre az adott környéken. Árukat, információkat, ötleteket cseréltek egymással, ritkábban harcoltak a területért vagy a tulajdonért. 

Ebben a közegben a férfiaknak kevésbé kellett versengőnek lenniük, fontosabbá vált az együttműködés, ami előnyt jelentett azok számára, akiknek alacsonyabb volt a tesztoszteronszintje. A kevesebb férfi nemi hormon pedig lágyítja és csökkenti az arc, illetve a koponya felépítését.

„A modern embereknek valamikor előnyük származott abból, hogy kapcsolatokban gazdag társadalmi hálózatuk volt” – magyarázta az elméletét Franciscus. – Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a férfiaknak tolerálniuk kellett egymást. Az agresszió helyett több kíváncsiságra és nyitottságra volt szükség, és ennek bizonyítéka ott rejlik az arc felépítésében.”

Amennyiben igaz az a teória, azt mindannyian emelt fővel vehetjük tudomásul. Az emberi áll nem a rágást segíti, nem a vonzerőt növeli, hanem valami sokkal fontosabbnak a jele: a civilizáltságunknak. 

Olvasnál még az emberi evolúcióról? Az emberiség majdnem kihalt a Homo sapiens előtt: 1280 ősünk élt mindössze.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.