Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindenkinek jól esik túrázás közben egy kis frissítő nassolás. Azonban fontos betartanunk azt a szabályt, miszerint csak abból együnk, amiről biztosan tudjuk, micsoda.
Az erdei szamócáról azt hihetnénk, ismerjük. Azonban van egy gyümölcs, ami nem az, aminek látszik. Az indiai szamóca vagy indiai pimpó (Potentilla indica) a megtévesztésig hasonlít azt általunk kedvelt és ehető erdei szamócára.
A Délkelet-Ázsiából származó növény mára Európa-szerte is elterjedt; dísznövényként hozták be az 1800-as években.
Rengeteg jó tulajdonsága van gyógyászatban használatos fertőtlenítő, lázcsillapító, vértisztító, alvadásgátló hatása miatt. Borogatásként alkalmazva kelésekre, rovarcsípésekre gyógyír.
Evésre azonban nem alkalmas.
Ugyan nem halálos méreg, de áltermését nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Annak, aki érzékeny súlyosabb tünetek is felléphetnek. Ezért fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a már említett társától.
Miben különbözik az erdei szamócától?
Különbségeik szembetűnőek lehetnek, ha jobban megfigyeljük. Az ehető szamóca lefelé csüng a szárán, míg az indiai felfelé áll. Utóbbi áltermése sokkal kerekebb és érdesebb felületű ehető társáénál. Az erdei szamóca virága fehér, míg az indiai pimpóé sárga. Leveleik nagyon hasonlóak, de alapos megfigyelés után észrevehetjük, hogy az indiaié sötétebb és sűrűbb.
Nem egyszerre teremnek: míg az erdei csupán május-júniusban, mérgező társa júniustól novemberig hoz termést. Ha ezekre odafigyelünk, nagy baj nem történhet.
Olvasd el ezt a cikkünket, ha érdekel, mely gyümölcsökkel őrizheted meg agyad fiatalságát!
