Népszerű diéta veszélyére derült fény: bajt okoz, ha túlzásba viszed a kalóriaszámolást

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy friss kutatás szerint a túl szigorú kalóriacsökkentés nem csupán a testre, de a mentális egészségre is káros hatással lehet: azoknál, akik drasztikusan visszafogják a napi kalóriabevitelt, nőhet a depresszióra jellemző tünetek előfordulása.

A több mint 28 000 felnőtt adatait felhasználó tanulmányt a BMJ Nutrition, Prevention & Health című folyóirat közölte. A CNN cikke szerint különösen a magas testsúllyal küzdő és férfi páciensek között mutatkozott erőteljesebb kapcsolat a kalóriamegvonás és a depressziós tünetek gyakorisága között.

A fogyás és a boldogság nem jár kéz a kézben

A vizsgálat arra jutott, hogy a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrenden élők, különösen az elhízással küzdő felnőttek és általában a férfiak gyakrabban számoltak be lehangoltságról, fáradékonyságról és alvászavarokról. Emellett az étrend minősége is számított: az ultrafeldolgozott ételek dominanciája szintén nagyobb kockázattal párosult.

A resztriktív diéták az agyunkra is hatással lehetnek
Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images Hungary

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Venkat Bhat arra figyelmeztet, hogy az eredmények nem igazolnak ok-okozati összefüggést az extrém diéták és mentális lehangoltság között, viszont kiemelten fontosnak tartja, hogy ne ragadjunk le a túlzott megvonással járó étrendeknél. A kiegyensúlyozott, mediterrán jellegű diéták, amelyek egészséges zsiradékokat, teljes kiőrlésű gabonákat, gyümölcsöket és zöldségeket tartalmaznak, csökkenthetik a diéták során felmerülő depressziós tüneteket. Az ultrafeldolgozott élelmiszereket és a fehérjéktől, vitaminoktól és ómega‑3 zsírsavaktól mentes étrendekből eredő tápanyaghiányt már korábban is összefüggésbe hozták a mentális egészség romlásával. A kutatók szerint a hiányzó mikro- és makrotápanyagok közvetlen biokémiai hatással lehetnek az agy működésére és az agyunk stresszre adott válaszaira.

Kiegyensúlyozott étrend a kalóriacsökkentés helyett

Az eredmények azt sugallják, hogy az ideális út a fenntartható, egészségtudatos étkezés lehet, amely nem jár szélsőséges kalóriacsökkentéssel. Fontos a változatos tápanyagbevitel, valamint az étrendi változtatások során felmerülő mentális és testi hatások figyelése. A szakemberek kiemelik, hogy különösen az elhízottaknak és a diétán lévőknek érdemes szakemberrel egyeztetniük, hiszen az egészség nem csupán a mérlegen, hanem a hangulatban is mérhető.

A tanulság egyértelmű: a divatos kalóriaszámítás helyett érdemes inkább a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre törekedni, mert az egészség nemcsak a súlyunkról, de a mentális egészségünkről is szól.

Ha kíváncsi vagy az 5 tippre, amellyel jobban viselheted a menopauzát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.