A demenciával foglalkozó tudósok szerint tévhit, hogy az időskori szellemi leépülés csak a 40-50 évesen követett életmóddal függ össze. Egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a fiatal felnőttkori, sőt a gyerekkori kockázati tényezőknek.
Magyarországon a becslések szerint 250 ezren élnek demenciával, a hozzátartozókkal együtt a betegség mintegy egymillió embert érint. Bár az öregedés és az időskori egészség – beleértve a szellemi leépülést is –, napjaink egyik legjobban kutatott területe, a demenciára nincs gyógymód, legfeljebb lassítható a folyamat, és enyhíthetők a tünetek.
Már gyerekkorban eldőlhet, kinél alakul ki demencia
A megelőzés jobb, mint a gyógyítás – szokták mondani –, és ahogy a többi egészségügyi problémára, úgy ez a demenciára is igaz. De valóban megelőzhető a kognitív hanyatlás? Bár sokan azt hiszik, valójában a demencia nem önmagában az öregedés vagy a genetika elkerülhetetlen következménye. Becslések szerint az esetek 45 százaléka megelőzhető, ha képesek vagyunk csökkenti az olyan kockázati tényezőket, mint az elhízás, a testmozgás hiánya vagy a dohányzás. De milyen életkorban kellene erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy idősként ennek jelentkezzen a hatása?
A legtöbb demenciával foglalkozó kutatás érthető módon arra fókuszál, hogy a középkorú felnőtteknél – nagyjából a 40-60 éves korosztálynál – milyen tényezők hozhatók összefüggésbe a szellemi hanyatlás későbbi bekövetkeztével. Ám egyre több bizonyíték van arra, hogy a demenciára jellemző agyi struktúra, illetve agyi funkciók legalább részben már gyerekkorban megvoltak.
Készültek hosszú távú vizsgálatok, amelyek az emberek kognitív képességeit egész életükön át nyomon követték. Kiderült:
az egyik legmeghatározóbb tényező, amely előre jelezte, hogy valakinek milyen lesz a szellemi állapota 70 éves korában, az a kognitív képességi szint volt, amit már 11 éves korában is mutatott.
Vagyis a gyengébb kognitív képességekkel rendelkező idősebb felnőtteknél gyakran már gyerekkorban megjelenik ez a „hátrány”, és nem kizárólag az életkor előrehaladtával bekövetkező gyorsabb szellemi leépüléssel magyarázhatók a különbségek.
Életed első 10 éve hozzájárulhat a demencia kialakulásához
Ezt az elméletet erősítik a demenciával összefüggő agyi károsodások jelei is. Egyes kutatások azt sugallják, hogy bizonyos agyi változások inkább a korai életkorban fennálló kockázati tényezőkkel magyarázhatók, mintsem egy későbbi életszakasz egészségtelen életmódjával.
Vannak kutatási eredmények arról, hogy a demencia gyökerei visszanyúlhatnak egészen a gyerek- és csecsemőkorig, sőt, akár a magzati állapotig, és az életünk első 10 évében elszenvedett negatív hatások növelhetik a kognitív leépülés kockázatát. Ez azzal magyarázható, hogy a korai életszakaszban az agy óriási változáson, fejlődésen megy keresztül.
Van egy másik fontos szempont is, ami miatt a demencia megelőzésének egy életen át tartó, tudatos tervnek kellene lennie, ami egészen fiatal korban elkezdődik.
Számos életmóddal összefüggő kockázati tényező tinédzserkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, és megmarad a későbbi életszakaszokban is, növelve ezzel a demencia esélyét.
Például az elhízott serdülők 80 százaléka felnőttként is elhízott marad, de ugyanez vonatkozik a magas vérnyomásra és a mozgásszegény életmódra is. Hasonlóan, a felnőttek túlnyomó többsége, aki dohányzik vagy rendszeresen iszik alkoholt, tizenévesen vagy fiatal felnőttként kezdte el az egészségtelen szokásokat.
Ez két szempontból is lényeges: egyrészt a berögzült szokásokat a későbbiekben nagyon nehéz lesz megváltoztatni, másrészt lehetséges, hogy egy középkorú ember már évtizedek óta ki van téve a demencia kockázati tényezőinek.
14 fiatalkori tényező, ami később szellemi hanyatláshoz vezethet
Az alábbi életmóddal kapcsolatos faktorok bizonyítottan összefüggnek a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával. A neves The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány ezért tételesen felsorolja, hogy mi az a 14 dolog, amire már meglehetősen korán, fiatal felnőttkorban érdemes gondot fordítani, ha szeretnénk elkerülni a szellemi képességeink későbbi leépülését.
Ezek a demencia módosítható kockázati tényezői a 18-39 éves fiatal felnőttek körében.
- Alacsony iskolázottság. Különösen a fiatal nők és a kisebbségek tagjait érinti, hogy nem jutnak be a magasabb szintű oktatásba, az alacsony iskolázottság pedig növeli a demencia, köztük az Alzheimer-kór esélyét.
- Halláskárosodás. Világszerte egymilliárd fiatal felnőtt van kitéve a halláskárosodásnak a nagy környezeti zaj és a zenehallgatási szokások miatt.
- Traumás agysérülés. A sportolással összefüggő traumás agysérülések a fiatal felnőttek körében a leggyakoribbak, de a nők esetében a párkapcsolati erőszak sem elhanyagolható tényező.
- Magas vérnyomás. Becslések szerint világszerte minden nyolcadik felnőttet érint, a normálisnál kicsit magasabb vérnyomás (prehipertónia) pedig egyre gyakoribb a fiatal felnőtteknél, ami növeli a magasvérnyomás-betegség, valamint a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
- Túlzott alkoholfogyasztás. Becslések szerint globálisan a fiatal felnőttek 40 százaléka túl sokat iszik, ami később alkoholfüggőséghez vezethet.
- Elhízás. Minden negyedik fiatal felnőtt elhízottnak számít, és az arány rohamosan növekszik. Ha ebben az életszakaszban valaki túlsúlyos, nagyobb eséllyel fenyegeti az elhízás középkorú felnőttként, ami növeli a demencia kockázatát.
- Dohányzás. A napi szinten cigarettázók mintegy 90 százaléka 26 éves kora előtt kezdett el dohányozni, gyakran ez a káros szokás megmarad, és hozzájárulhat a szellemi hanyatláshoz.
- Depresszió. Kialakulása fiatal felnőttkorban a legjellemzőbb, előfordulása számos országban növekszik, különösen a nők körében. Ha fiatal felnőttkorban mentális egészségügyi problémák jelentkeznek, akkor ez a veszély valószínűleg a későbbi életszakaszban is fennáll.
- Társas elszigeteltség, magány. Az online tér és a közösségi média miatt a fiatal felnőttek vannak leginkább kitéve a társas elszigetelődésnek, akár 20 százalékuk is érintett lehet.
- Mozgásszegény életmód. Az ülő életmód és a digitális eszközök miatt a fiatal felnőtteknél nagyobb az esély arra, hogy nem mozognak, nem sportolnak eleget. Ezt némiképp ellensúlyozzák az edzésre fókuszáló wellnesstrendek, de az előnyök mellett ezek olyan problémákat is okozhatnak, mint az étkezési zavarok.
- Cukorbetegség. Jelenleg világszerte a fiatal felnőttek mintegy 4 százaléka szenved 2-es típusú cukorbetegségben, egynegyedük pedig a betegség előszobájának tekinthető, magasabb vércukorszinttel járó prediabéteszben.
- Légszennyezés. A légszennyezésnek való kitettség összefügg a fiatal felnőttek kognitív képességeinek romlásával. Ráadásul ez a korosztály élete nagyobb részében szennyezett levegőt szívott, ami az idősebbekre kevésbé jellemző.
- Látásromlás. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló diabéteszes retinopátia és a szürke hályog a megelőzhető látásromlás gyakori okai a fiatal felnőttek körében.
- LDL-koleszterin. A fiatal felnőttkorban felhalmozódott LDL-koleszterin – amit „rossz koleszterinnek” szoktak hívni – összefüggésbe hozható a gyengébb kognitív képességekkel, valamint a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával.
Mindezek alapján a kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az agy egészségének megóvása, a demencia esélyének csökkentése érdekében nem elég akkor változtatnunk az életmódunkon, amikor már túl vagyunk a negyedik vagy ötödik X-en. Azt javasolják, hogy már jóval fiatalabb korunkban figyeljünk a potenciálisan káros hatásokra, és igyekezzünk ezeket lehetőség szerint csökkenteni. Sosem túl késő tenni a szellemi leépülés ellen, de ugyanígy sosem lehet túl korán elkezdeni.
