Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idő előrehaladtával nemcsak a ráncaink szaporodnak és az ízületeink "rozsdásodnak", hanem az agyunk is fokozatosan öregszik. Azt, hogy mennyire viselik meg az évek az elménket, három egyszerű, otthon is elvégezhető teszttel mi magunk is ellenőrizhetjük.
Bár lehetetlen megjósolni, hogy az évek alatt mennyit és milyen ütemben öregszik az agyunk, az alábbi módszerekkel nemcsak arról kaphatunk képet, milyen állapotban van az elménk, hanem előre jelezhetik azt, ha a kognitív képességeinkben valami zavar keletkezett.
Így tesztelheted, mennyit öregedett az agyad
Agyunk állapotának tesztelésére az egyik legismertebb módszer az ülésből való felállás, mellyel azt mérjük, hogy valaki fél percen belül hányszor tud ülő helyzetből felállni, majd visszaülni. Ez a teszt előrejelezheti az egyensúly- és a mozgáskoordinációs problémákat, valamint az esések kockázatát is, és minél kevesebbszer tud valaki felállni és leülni, annál nagyobb a sérülés esélye.
Ám az idő múlását nemcsak a fizikai képességeink romlása, hanem a mentális egészségi állapotunk változása is jelzi. Éppen ezért, ha valós képet szeretnénk kapni arról, hogy milyen mértékben és ütemben öregszünk, célszerű a kognitív fittségünket, vagyis a figyelmünket, a memóriánkat és az alkalmazkodóképességünket is górcső alá venni. Ezek mérésére a szakértők három tesztet ajánlanak.
A Trail Making Test egy olyan neuropszichológiai feladatsor, amelyet a vizuális figyelem, a feladatváltás és a végrehajtó funkciók felmérésére használnak. A két részből álló mérés lényege, hogy a megadott pontokat, legyenek azok betűk vagy számok, meghatározott sorrendben és szempontok alapján, a lehető leggyorsabban össze kell kötni.
A másik pszichológiai kísérlet, amivel az agyi kapacitásunkat ellenőrizhetjük, az a Stroop-feladat, melynek célja a kognitív interferencia mérése, konkrétan amikor egy szín nevét egy másik színnel nyomtatják, akkor a betűk színét nehezebb megnevezni.
A lassú reakcióidő a kognitív hanyatlást jelzi.
A harmadik módszer az úgynevezett kettős feladat elvégzése, amikor egy motoros és egy kognitív feladatot kell egyidejűleg végrehajtani. Ezzel a megközelítéssel azt figyelhetjük meg, hogyan oszlik meg a figyelmünk és a kognitív erőforrásunk, valamint hogy a multitasking hogyan befolyásolhatja a teljesítményünket, különösen akkor, amikor járunk és egyensúlyozunk. A kettős feladathoz kapcsolódó képességünk ellenőrzésére szolgáló feladat lehet, amikor járás közben beszélünk vagy számolunk.
Az Alzheimer-kór nemcsak az idősek állapotváltozását jelzi. Cikkünkből megtudhatod, milyen tünetekkel jelentkezhet fiatal korban a kognitív hanyatlás.
