Nem csak akkor érdemes laborvizsgálatra menni, ha baj van – egy egyszerű vérvétel sokszor jóval előbb figyelmeztethet arra, hogy valami nincs rendben. Dr. Kálmán Éva belgyógyász szakorvos segítségével összeszedtük, melyek a legfontosabb laborértékek, mikor kell éhgyomorra menni, és miért érdemes évente legalább egyszer megnézetni, hogy mit mutat a vérünk.
Laborvizsgálatra sokan csak akkor gondolnak, ha az orvos elküldi őket – pedig sok betegség már akkor is látható az értékekben, amikor még semmilyen tünetet nem okoz. Évente egyszer mindenkinek jár egy ingyenes labor, és érdemes is élni vele: a vér- és vizeletvizsgálat az egyik legmegbízhatóbb alapvizsgálat, amivel időben kiszűrhető többek között a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, sőt a vesebetegség is.
Mikor kell éhgyomorra menni? És mi az a „középsugaras vizelet”?
Nem minden laborvizsgálat igényel éhgyomrot,
de a vércukor- és vérzsírszintek (például a koleszterin, triglicerid) esetében ez alapkövetelmény. Ezeknél a legjobb reggel, étkezés előtt menni vérvételre.
A többi paraméter – például a máj- vagy vesefunkció, vérkép – nem érzékeny arra, hogy ettél-e korábban.
A vizeletvizsgálatnál fontos, hogy a reggeli első mintából történjen a mintavétel, és úgynevezett „középsugaras” legyen: azaz a vizelet elejét engedd a WC-be, majd a középső részből vegyél mintát a tartályba. Ez segít elkerülni, hogy a minta külső szennyeződést tartalmazzon. Szintén ezt a célt szolgálja, ha előtte megmosakszunk.
Mit jelent egy-egy érték? És hogyan számolják ki őket?
Sok laborparamétert nem közvetlenül mérnek, hanem képlet alapján számítanak ki – például a GFR-t (glomeruláris filtrációs ráta), amely a vese működését mutatja, a kreatininszint és például az életkor alapján. Hasonlóan kalkulált érték is lehet például az LDL („rossz”) koleszterin, amelyet jellemzően az összkoleszterinből, HDL-ből és a trigliceridszintből számol a labor.
Laborértékek, amikre érdemes figyelni
Vércukor, HbA1C:
A megemelkedett éhgyomri vércukorszint és a HbA1C kóros értéke cukorbetegségre utal. Utóbbi az elmúlt 2–3 hónap átlagos vércukorszintjéről ad képet.
Kreatinin, GFR:
A vese működését jelzik. A GFR csökkenése vagy a kreatinin emelkedése utalhat vesebetegségre – akkor is, ha még nincsenek tünetek.
Koleszterin, triglicerid:
A magas LDL- és trigliceridszint az érelmeszesedés és szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli.
Vérkép (fehérvérsejtek, vörösvérsejtek, vérlemezkék):
– Alacsony fehérvérsejtszámot okozhatnak bizonyos gyógyszerek vagy immunbetegségek, magas érték fertőzésre vagy gyulladásra utalhat.
– A vörösvérsejtek és a hemoglobin csökkenése vérszegénységre utal.
– A vérlemezkék alacsony szintjét okozhatják máj- vagy csontvelőbetegségek, a magas érték ritkábban fordul elő, de szintén kórjelző.
Májértékek (GOT, GPT, gamma-GT, stb.):
Nemcsak májproblémák, hanem az epehólyag vagy epevezeték elváltozásai is eltérést okozhatnak ezekben az értékekben.
Mikor érdemes laborvizsgálatot kérni?
Akkor is, ha nincsenek konkrét tüneteid, de:
- hosszan tartó fáradtságot érzel, lázad nem csillapodik,
- emésztési problémáid vannak (hasfájás, hasmenés),
- gyakran fájnak az ízületeid,
- vagy egyszerűen nem múlnak el a panaszaid (bármilyen kóros állapot) néhány nap alatt.
A laborvizsgálat az orvosi kivizsgálás egyik legfontosabb alappillére lehet – de ne felejtsük el, hogy a „tökéletes” labor sem zárja ki a betegséget. Vannak kórképek, amelyek nem hagynak nyomot az értékeken – ilyenkor a panaszok, a fizikális vizsgálat és más diagnosztikai eszközök visznek tovább a megoldás felé.
Ha kíváncsi vagy, hogyan kerülhető el a vastagbélrák előrehaladott stádiuma, ezt a cikkünket ajánljuk.
