Egyelőre nem ismert, pontosan milyen hatással van az élő szervezetre ennek az anyagnak a bejutása, ezért most azt is vizsgálják milyen mértékű terhelés mennyiben súlyosbíthat meglévő betegségeket, vagy járulhat hozzá újak kialakulásához.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 400 millió forintos támogatásával a Szegedi Tudományegyetem, a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel együttműködve a szervezetbe jutott nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálja. Ugyanis, a szervezetbe bekerülő műanyag részecskék
befolyásolhatják a sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, de még a légúti és az emésztőtraktusban lévő sejtek működésére is.
Ezekre a sejtekre lehet a legveszélyesebb a nanoműanyag
Egyelőre pontosan nem ismert, hogy a nanoműanyag-szennyedődés milyen mértékben, mennyiségben, összetételben, milyen hosszú és fokú kitettség mellett, miféle következménnyel jár az élő szervezetre nézve, de egyes kórképek esetében,
a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.
Ilyen például, a gyulladásos bélbetegség is, ahol a bélfal átjárhatósága az emésztőrendszeren belül megnő.
Ezért a Szegedi Egyetem együttműködésével a három intézmény kutatói egy 2027 végéig tartó projekt keretei között közösen vizsgálják a nanoműanyag-szennyeződés hatásat az élő szervezetre. A nagyszabású, nemzetközi kutatásban hazai oldalról részt vesz a Szegedi Tudományegytem Kémiai, illetve Fizika Intézete, a Gyógyszerésztudományi Kar, a Biológiai Intézet, és az Orvostudományi Kar, de még az Állam- és Jogtudományi Kar is.
Ha többet szeretnél megtudni arról, hogyan és mivel visszük be a szervezetünkbe a legtöbb apró műanyagrészecskét, ajánljuk figyelmedbe ezt a korábbi cikkünket is, melyből többet tudhatsz meg a témáról.
