Egy új kutatás összefüggést talált a REM alvás és a demencia között. Azok, akik nehezebben jutnak el ebbe a fázisba, gyakran tapasztalnak reggeli fáradtságot és szédülést.
A kutatók úgy találták, hogy Alzheimer-kórra és demenciára utalhat, ha a nem elégséges REM alvás következtében reggel szédülést vagy kimerültséget tapasztalsz, még egy jó éjszakai alvás után is.
A REM alvás összefügghet a demenciával
A Kaliforniai Egyetem (San Francisco) új tanulmánya szerint, akiknek hosszabb ideig tart elérni a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázist, azoknál nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának. Azok esetében, akik később léptek be a REM fázisba, 16 százalékkal magasabb szintű amiloid- és 29 százalékkal nagyobb tau-fehérje-szintet mértek, ami az Alzheimer-kóros betegekre jellemző. Emellett 39 százalékkal alacsonyabb agyi eredetű növekedési faktort (BDNF) is megfigyeltek náluk, amely egy egészséges fehérje, és amelynek a szintje csökken a demenciában szenvedőknél.
A REM az alvás négy szakaszának utolsó és legmélyebb fázisa, valamint az az időszak, amikor az agy feldolgozza az emlékeket. Az idősebb emberek általában hosszabb idő alatt lépnek be a REM alvásba, és a tanulmány szerint az Alzheimer-kóros résztvevőknek több mint kétszer annyi időre volt szükségük (átlagosan 193 perc, szemben a kognitívan egészséges résztvevők 90 percével), hogy elérjék ezt a szakaszt.
A REM alvás befolyásolja az agy egészségét
A REM alvás késése megzavarja az agy képességét az emlékek feldolgozására, mivel megakadályozza azt a folyamatot, amely hozzájárul a tanuláshoz és a memorizáláshoz. Ha a REM alvás elégtelen vagy késleltetett, az növelheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét, ami károsíthatja a memóriáért felelős agyi központot, a hippokampuszt. Sőt, a kortizolszint emelkedése önmagában is alvászavarokat okozhat, ami egy ördögi körhöz vezethet.
A demencia megváltoztathatja az agy természetes alvás-ébrenlét ciklusát, vagyis összezavarhatja, hogy mikor kell ébren lenni, és mikor kell aludni. A problémát tovább súlyosbíthatják a hangulatváltozások és a szorongás, amelyet a demenciában szenvedők gyakran tapasztalnak. Ezek pedig megnehezíthetik a relaxációt, az elalvást vagy az újbóli elalvást, ha az illető éjszaka felébred.
Rossz alvás és a szédülés
A szédülés 70 éves korban a népesség nagyjából 33 százalékát érinti, a rossz alvás pedig hozzájárulhat a szédülési panaszokhoz. A Great British Sleep Survey szerint a rosszul alvók 88 százaléka küzdött fáradtsággal, míg a jó alvóknak csak 29 százaléka tapasztalta ezt.
A fáradtság számos olyan tünettel függhet össze, amelyek hozzájárulhatnak a szédülés kialakulásához, például:
- rossz koncentráció,
- homályos látás,
- fejfájás,
- rossz koordináció,
- izomgyengeség.
Hogyan érhető el a jobb REM alvás?
A REM alvás javítja az agy egészségét, így, ha rosszul alszol, érdemes kivizsgáltatni magad. Az alvási apnoé, az alvás alatti rendellenes légzés megzavarhatja az alvási ciklusokat. Emellett bizonyos gyógyszerek (nyugtatók és egyes antidepresszánsok) is negatívan befolyásolhatják a REM alvást. A szakértők javasolják a pajzsmirigyhormonszint ellenőrzését is.
Egy következetes alvási rutin fenntartása is csodákat tehet: próbálj mindennap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni. Egyes étrend-kiegészítők segíthetnek a REM alvásciklus javításában, illetve bizonyos, álmatlanság kezelésére felírt gyógyszerek is, melyeket az orvosoddal egyeztetve szedhetsz.
Szeretnél küzdeni a demencia ellen? Összeszedtünk 6 tevékenységet, amely segíthet. Olvasd el az alábbi cikkünket!
