Egyszerű trükköt találtak, amivel a rossz emlékek törölhetők az agyból

Olvasási idő kb. 3 perc

A rossz emlékeket senki nem szereti őrizgetni, sokszor némelyiktől pedig jobb lenne örökre megszabadulni. Jó hír, hogy a kutatók megtalálták azt a módszert, amellyel a múlt kellemetlen, kínos vagy szomorú pillanatait akár örökre kitörölhetjük az agyunkból.

A most felfedezett technika nemcsak gyengíti vagy kisöpöri a negatív emlékeket, hanem át is írja és újraaktiválja a rossz emlékű múltat. A módszer a pszichiátriai és a pszichológiai kezeléseket is hatékonyabbá teszi, hiszen a traumás visszaemlékezések eltörlése segíthet számos mentális probléma kezelésében is.

Így zajlott a kutatás: az értelmetlen szavak segítettek

A rossz emlékeket törlő módszer kikísérletezését egy nemzetközi kutatócsoport végezte el, melynek tagjai arra kérték a résztvevőket, hogy értelmetlen szavakat társítsanak negatív képekkel, például egy sérüléssel vagy egy veszélyes állattal való találkozással. Másnap ezeknek a szavaknak a felét már pozitív képekkel, például derűs, megnyugtató tájakkal vagy mosolygó gyerekekkel kellett társítaniuk. Majd a résztvevők ezután is kaptak egy napot, hogy az alvásuk során rögzüljenek az asszociációk, melyeket alvás közben hangjelzéssel is megerősítettek úgy, hogy az alanyoknak a nem gyors szemmozgás alvási fázisban lejátszották az értelmetlen szavakat felvételről.

A kutatók gépekkel követték nyomon, hogy az emlékezés milyen hatással van az agyra
Fotó: Bsip / Getty Images Hungary

A kísérlet során kiemelt jelentősége volt az alvásnak, melynek segítségével az agy képes megmenteni az emlékeket, és korábban már több is tanulmány foglalkozott azzal, hogyan lehetne szabályozni ezt a folyamatot a jó emlékek megerősítése vagy a rossz emlékek eltüntetése érdekében.

Az orvosok azt remélték, hogy ezzel az összetett asszociációs eljárással át tudják majd programozni a rossz emlékeket.

Ezzel törölhetjük a rossz emléket az agyunkból

A kísérlet során kiderült, hogy ez a technika valóban képes arra, hogy gyengítse azt az ellenszenvet vagy kellemetlen érzést, ami valaki vagy valami iránt állandósult bennünk. Sőt a módszer növelte a pozitív emlékek akaratlan visszatérését is. A kutatók a kísérlet közben műszerekkel mérték a kísérletben résztvevők agyi aktivitását. A gépek pedig azt mutatták, hogy az agyban az érzelmi memória feldolgozásával összefüggő théta-sáv nagyobb aktivitást mutatott a hangmemória jelzéseire akkor, amikor pozitív képekkel társították a lejátszott szavakat. 

Ahhoz, hogy a rossz emlékek eltűnjenek az agyunkból, nincs szükség orvosi beavatkozásra
Fotó: sudok1 / Getty Images Hungary

Napokkal később már a kutatásban résztvevő önkéntesek kevésbé tudták felidézni azokat a negatív emlékeket, amelyeket pozitív asszociációkkal társítottak.

Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a rossz emlékek törlése non-invazív, vagyis olyan orvosi eljárással is módosítható az agyban, melynek végrehajtásához nincs szükség az emberi testen át történő behatolásra. Ez az eljárás egy új lehetőséget kínál a traumával kapcsolatos emlékezés pszichológiai kezeléséhez.

Bár a kutatás még korai szakaszban van, ennek ellenére az eredmények ígéretesek. A szakemberek azonban fontosnak tartják, hogy a későbbiekben ne csak laboratóriumi körülmények között zajló vizsgálatokkal, hanem a valóságban megtörtént negatív emlékekkel is szülessenek eredmények, mert azok pontosabban is tükröznék a való világhoz kapcsolódó gondolkodás és a pozitív vagy negatív emlékek képződését.

Vajon a halálunk előtt tényleg lepereg előttünk az „életünk filmje”? Kutatók úgy vélik, megtalálhatták a választ.

Például a csapat azt állítja, hogy ha averzív képeket látunk egy laboratóriumi kísérletben, az nem lenne olyan nagy hatással az emlékezet kialakulására, mint egy traumatikus esemény átélése. Az igazit talán nehezebb felülírni.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.