Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ahogyan legtöbbször nincs információnk arról, hogyan alszunk, mi történik velünk álmunkban, úgy azt sem tudjuk, van-e éjszakai lagophthalmusunk vagy sem. Pedig ez a bizonyos nyitott szemmel alvás akár veszélyes is lehet.
A kutatások szerint ez a különös állapot az emberek 5-20 százalékát érinti, ami hosszú távon akár káros is lehet a szemnek.
Sokkoló lehet, ha valaki így alszik
A jelenség elnevezése a görög nyúl szóból ered, ami arra utal, hogy a nyulak a harmadik szemhéjuknak köszönhetően nyitott szemmel is tudnak aludni. Az éjszakai lagophthalmus az embereknél kifejezetten azt jelenti, hogy a szem alvás közben nyitva marad.
Nyitott szemmel alvásról akkor beszélünk, amikor a lagophthalmus megakadályozza, hogy az egyik vagy mindkét szem lecsukódjon alvás közben. Ez pedig azok számára, akik mindig csukott szemmel alszanak, vagy nem találkoztak még a jelenséggel, sokkoló látványt nyújthat.
A lagophthalmus, attól függően, hogy valaki mennyire csukja be alvás közben a szemét, többféle formában és súlyossági fokozatban jelentkezhet.
Egy tanulmány szerint a nyitott szemmel alvás a felnőttek körülbelül 5 százalékát érinti, de a becslések eltérőek, vannak, akik szerint az embereknek akár a 20 százaléka is nyitott szemmel alszik. Sokaknak közülük talán nincs is tudomásuk erről.
Ez az oka a nyitott szemmel alvásnak
Az állapotnak több oka is lehet, például szemsérülés,arcidegbénulás vagy valamilyenfertőző betegség is. Ugyanakkor vagy csökkentheti azok izomtónusát, amely megakadályozza a szemhéjak teljes záródását. Vannak azonban olyanok, akiknél anatómiai tényezők nehezítik meg a szem becsukódását, ilyen például a pajzsmirigy túlműködést és emiatt gyaktan a szemek kidudorodását okozó Basedow-Graves-kór is.
Emellett az olyan orvosi beavatkozások, mint a szemhéjfeszesítő műtétek, a botoxkezelés és a szem körüli zsír eltávolítása is ronthatja a szemhéjak záródási képességét.
Így hat az éjszakai lagophthalmus a szemre
A nyitott szemmel alvás amellett, hogy hatással lehet az alvás minőségére, súlyos szövődményekhez, akár szemkárosodáshoz is vezethet. Miután a szemhéj hosszú ideig, akár órákon át sem nyújt védelmet a szemnek, a lagophthalmus a szemek gyors kiszáradását is okozhatja. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy napközben gyakran pislogunk.
A szemszárazság egy igen gyakori betegség, becslések szerint akár az emberek 50 százalékát is érintheti. A gyakori pislogás mellett a tünetek között szerepel a fokozott szemkönnyezés, hiszen sok esetben épp a szemszárazság hatására növekedhet meg a könnytermelődés, de jelentkezhet szemfájdalom vagy irritáció, kivörösödés, különösen a reggeli órákban. Továbbá a homályos látás, a fényérzékenység és a látásélesség romlása is a tünetek közé tartozik. A szem túlzott kiszáradása ritka esetben akár súlyos, tartós károsodáshoz is vezethet.
A panaszok azonban megelőzhetők és orvosolhatók, ha gondoskodunk arról, hogy a szemünk felülete kellőképpen nedves legyen. Segítségünkre lehetnek ebben a szemcseppek, a műkönnyek és a szemkenőcsök.
A középkorban sok gyógymód a görög hagyományban gyökerezett – a betegségek leküzdésére sok bizarr beavatkozást is alkalmaztak.
