Egy vizsgálat szerint a magyarok által is kedvelt gyorsétel, a döner kebab sok esetben nem olyan húst tartalmaz, mint amit az árusnál feltüntetnek.
A Törökországból származó kebab igazi reneszánszát éli Európában. Népszerűségét jól mutatja, hogy eladásából éves szinten mintegy 3,5 millió eurót profitálnak a vállalkozások. Ennek nagy része Németországból jön, ahol a kebab valóságos népeledellé vált.
A nyugat-európai országban az eladott napi adagok számát kétmillióra becsülik.
A jelek azonban azt mutatják, hogy a kebabban lévő hússal kapcsolatban nem árt az óvatosság – főleg, ha kerülni akarod bizonyos húsfajták fogyasztását.
Nem stimmel a népszerű gyorsétel hústartalma
A lengyelországi Wrocławi Környezet- és Élettudományi Egyetem egy tanulmány keretében 35 kebabhús genetikai elemzését végezte el, amelyeket különböző éttermekben és élelmiszerboltokban vásároltak (4 minta Németországból, 31 pedig Lengyelországból származott). A juh-, csirke-, marha- és sertéshúsból álló mintákat egy PCR-alapú módszerrel elemezték, ami lesújtó eredményt hozott. A kutatók úgy találták, hogy
a vizsgált kebaboknak csak mindössze 28 százaléka készült tisztán abból a húsból, amelyet tartalmazniuk kellett volna.
Leggyakrabban a drágább húsokat helyettesítették, vagy egészítették ki olcsóbbakkal, úgy, hogy ezt az árusítóhelyen semmilyen formában nem jelezték. Az állítólagos báránykebabok nagy része például csirke- és/vagy marhahúsból készült, és egyáltalán nem tartalmazott bárányhúst. Három mintában ráadásul sertéshúst is találtak, ami igen aggasztó lehet azok számára, akik vallási vagy kulturális okból kerülik fogyasztását.
A csirkés kebabok viszont összességében megfelelőek voltak, csak egyetlen darabról derült ki, hogy marhahúst is tartalmaz. Mivel a minták lengyelországi és németországi kereskedőktől származtak, az eredmény nem feltétlenül érvényes a magyar kebabokra. Az a tény azonban, hogy a világ más részein végzett vizsgálatok is hasonló következtetésekre jutottak, azt mutatja, hogy az emberben más helyeken is jogosan támadhat kétely a népszerű gyorsétel összetételével kapcsolatban.
Egészségtelen lehet a fogyasztásuk
Egy, az Egyesült Királyságban készült 2009-es tanulmány például 494 döner kebabból vett minta alapján arra jutott, hogy azok 40 százalékánál helytelenül tüntették fel a húsfajtát, 35 százalékukban pedig más állatok húsa is megtalálható volt. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy ezek a gyorsételek rendkívül egészségtelenek lehetnek.
A kebabok némelyike 1990 kalóriát tartalmazott.
Viszonyításként, ez a nők napi ajánlott kalóriabevitelének több mint 95 százalékát teszi ki. Szintén beszédes adat, hogy zsírtartalmuk a női ajánlás 346 százaléka, míg sótartalmuk a felnőttek számára javasolt beviteli értéknek a 277 százaléka volt.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulmányok a gyorsételként kínált, forgónyárson készülő döner kebabra összpontosítottak, így az eredmény nem vetíthető ki az autentikus éttermekből származó, gyakran kivételes minőségű kebabhúsokra.
A magyar húsokat is vizsgálták
A Dívány és a Tudatos Vásárlók Egyesülete korábban egy teszt során tette próbára a budapesti vendéglátóhelyeken kapható gyrosokat (amelyek több szempontból is hasonlóak a kebabokhoz). Ennek keretében az egyesület tíz gyroshús hozzáadott foszfáttartalmát vizsgálta meg laboratóriumban. Ez azért is lényeges kérdés, mert a túlzott foszforbevitel felboríthatja a szervezet egyensúlyát, és betegségek kialakulásához vezethet.
A vizsgálat alapján két termék egyáltalán nem tartalmazott hozzáadott foszfátot, és további hat csak csak kisebb mértékben, kettőnél ugyanakkor lényegesen magasabb volt az adalékanyag koncentrációja, de még így is csak kevéssel haladta meg az EU-ban engedélyezett 5000 mg/kg érték felét.
Ez azt jelenti, hogy még a legrosszabbul vizsgázó gyrosból is több mint nyolcat kéne megenni egyszerre ahhoz, hogy ezzel túllépjük az EFSA szerint még elfogadható napi 3000mg-os felső egészségügyi értéket.
Arról, hogy miért vagyunk annyira oda a gyorsételekért, ebben a cikkünkben olvashatsz.
