Komoly problémákat találtak a magyarok egyik kedvenc gyorsételénél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy vizsgálat szerint a magyarok által is kedvelt gyorsétel, a döner kebab sok esetben nem olyan húst tartalmaz, mint amit az árusnál feltüntetnek.

A Törökországból származó kebab igazi reneszánszát éli Európában. Népszerűségét jól mutatja, hogy eladásából éves szinten mintegy 3,5 millió eurót profitálnak a vállalkozások. Ennek nagy része Németországból jön, ahol a kebab valóságos népeledellé vált.

Idézőjel ikon

A nyugat-európai országban az eladott napi adagok számát kétmillióra becsülik.

A jelek azonban azt mutatják, hogy a kebabban lévő hússal kapcsolatban nem árt az óvatosság – főleg, ha kerülni akarod bizonyos húsfajták fogyasztását.

Nem stimmel a népszerű gyorsétel hústartalma

A lengyelországi Wrocławi Környezet- és Élettudományi Egyetem egy tanulmány keretében 35 kebabhús genetikai elemzését végezte el, amelyeket különböző éttermekben és élelmiszerboltokban vásároltak (4 minta Németországból, 31 pedig Lengyelországból származott). A juh-, csirke-, marha- és sertéshúsból álló mintákat egy PCR-alapú módszerrel elemezték, ami lesújtó eredményt hozott. A kutatók úgy találták, hogy

Idézőjel ikon

a vizsgált kebaboknak csak mindössze 28 százaléka készült tisztán abból a húsból, amelyet tartalmazniuk kellett volna.

A gyorsételbe gyakran nem olyan hús kerül, mint amire számítanál
Fotó: tolgaildun / Getty Images Hungary

Leggyakrabban a drágább húsokat helyettesítették, vagy egészítették ki olcsóbbakkal, úgy, hogy ezt az árusítóhelyen semmilyen formában nem jelezték. Az állítólagos báránykebabok nagy része például csirke- és/vagy marhahúsból készült, és egyáltalán nem tartalmazott bárányhúst. Három mintában ráadásul sertéshúst is találtak, ami igen aggasztó lehet azok számára, akik vallási vagy kulturális okból kerülik fogyasztását.

A csirkés kebabok viszont összességében megfelelőek voltak, csak egyetlen darabról derült ki, hogy marhahúst is tartalmaz. Mivel a minták lengyelországi és németországi kereskedőktől származtak, az eredmény nem feltétlenül érvényes a magyar kebabokra. Az a tény azonban, hogy a világ más részein végzett vizsgálatok is hasonló következtetésekre jutottak, azt mutatja, hogy az emberben más helyeken is jogosan támadhat kétely a népszerű gyorsétel összetételével kapcsolatban.

Egészségtelen lehet a fogyasztásuk

Egy, az Egyesült Királyságban készült 2009-es tanulmány például 494 döner kebabból vett minta alapján arra jutott, hogy azok 40 százalékánál helytelenül tüntették fel a húsfajtát, 35 százalékukban pedig más állatok húsa is megtalálható volt. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy ezek a gyorsételek rendkívül egészségtelenek lehetnek.

Idézőjel ikon

A kebabok némelyike 1990 kalóriát tartalmazott.

Viszonyításként, ez a nők napi ajánlott kalóriabevitelének több mint 95 százalékát teszi ki. Szintén beszédes adat, hogy zsírtartalmuk a női ajánlás 346 százaléka, míg sótartalmuk a felnőttek számára javasolt beviteli értéknek a 277 százaléka volt.

Fogyasztásuknál érdemes figyelembe venni, hogy magas lehet a kalóriatartalmuk
Fotó: carpinxo / Getty Images Hungary

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmányok a gyorsételként kínált, forgónyárson készülő döner kebabra összpontosítottak, így az eredmény nem vetíthető ki az autentikus éttermekből származó, gyakran kivételes minőségű kebabhúsokra.

A magyar húsokat is vizsgálták

A Dívány és a Tudatos Vásárlók Egyesülete korábban egy teszt során tette próbára a budapesti vendéglátóhelyeken kapható gyrosokat (amelyek több szempontból is hasonlóak a kebabokhoz). Ennek keretében az egyesület tíz gyroshús hozzáadott foszfáttartalmát vizsgálta meg laboratóriumban. Ez azért is lényeges kérdés, mert a túlzott foszforbevitel felboríthatja a szervezet egyensúlyát, és betegségek kialakulásához vezethet.

A vizsgálat alapján két termék egyáltalán nem tartalmazott hozzáadott foszfátot, és további hat csak csak kisebb mértékben, kettőnél ugyanakkor lényegesen magasabb volt az adalékanyag koncentrációja, de még így is csak kevéssel haladta meg az EU-ban engedélyezett 5000 mg/kg érték felét.

Ez azt jelenti, hogy még a legrosszabbul vizsgázó gyrosból is több mint nyolcat kéne megenni egyszerre ahhoz, hogy ezzel túllépjük az EFSA szerint még elfogadható napi 3000mg-os felső egészségügyi értéket.

Arról, hogy miért vagyunk annyira oda a gyorsételekért, ebben a cikkünkben olvashatsz. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.