Kétmillió magyart érintheti a betegség, amelyről talán sosem hallottál még

Olvasási idő kb. 2 perc

Az egyik leggyakrabban diagnosztizált hazai emésztőrendszeri betegség az irritábilis bél szindróma: rengetegen lehetnek ebben érintettek anélkül, hogy egyáltalán magának a betegségnek a létezéséről tudnának.

A gasztroenterológusokat is megosztja, hogy betegségként vagy emésztőrendszeri funkciózavarként gondoljanak-e az irritábilis bél szindrómára (IBS). Az ugyanakkor bizonyos, hogy érdemes beszélni az állapotról, mivel az egyes becslések szerint minden ötödik magyart, azaz közel kétmillió embert érint.

A HelloVidék az IBS-ről írt cikke szerint a tünetek változatosak lehetnek: rendszertelen székelés, puffadás és hasfájás egyaránt jellemezheti az állapotot. Nemcsak alkalmilag jelentkeznek a panaszok, hanem krónikusan fennálnak, hetekig-hónapokig, éveken vagy akár egy egész életen át kínozzák az érintetteket.

Álmatlanság, depresszió is kísérheti az IBS-t
Fotó: Kate Wieser / Getty Images Hungary

Bár a tünetek nagyon kellemetlenek az egyének számára, valódi egészségi gondot nem okoznak, nem rövidítik az élettartamot, nem alakítanak ki gyulladásos állapotot és a rák rizikófaktorai között sem szerepel az IBS. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelennek meg a tünetek, 20-30 éves kor között.

Idézőjel ikon

A nőknél az IBS kétszer gyakrabban mutatkozik meg, mint férfiaknál.

Diagnózisát akkor állítják fel, ha más szervi ok nem jelenik meg a tünetek kapcsán.

Nagyon változatos a bélbetegség megjelenése

A kialakulás pontos oka nem ismert, de feltehetően az agy-bél tengely zavara is hozzájárul, a rendszertelen táplálkozás és a lelki háttér sem zárható ki ugyanakkor az állapot jelentkezésében szerepet játszó tényezők között. Alapvetően nappal tapasztalják az érintettek a tüneteket, melyekhez nem emésztőrendszeri panaszok is társulhatnak. 

Alvászavarról, levertségérzetről, a koncentráció nehezítettségéről, fej- és egyéb fájdalmakról, akár depresszióról is beszámolnak.

Fontos, hogy ha felmerül benned annak gyanúja, hogy IBS-es vagy, alaposan vizsgáltasd ki magad, ne magad állíts fel diagnózist. Ha az orvos szerint is ez a gondod, bizonyos diéták segíthetnek, ezekkel kapcsolatosan is szükség van ugyanakkor szakember véleményére.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.