Ha itt laksz, jelentősen megnő az esélye, hogy szívrohamod lesz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Új kutatások kimutatták, hogy megnő a szívroham és a szívbetegségek kockázata, ha zajos környezetben élünk.

Egy új kutatás szerint komolyan befolyásolja a szíved egészségét, hogy mennyire hangos környéken laksz. Kimutatták, hogy az 50 év alattiak hajlamosabbak a szívinfarktusra, ha zajos környezetben élnek, míg egy másik tanulmány szerint a szívinfarktus túlélőinek prognózisa rosszabb, ha a szomszédságuk zajos.

A zajos környék növeli a szívroham kockázatát

Építkezés, autók dudálása, tömegközlekedés zaja: mindezek krónikus stresszforrást jelentenek a városlakók számára, és a stressz pedig ismerten növeli a szívbetegségek kockázatát. A zajos környék szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának meghatározására a németországi orvosok 430, 50 éves vagy annál fiatalabb ember környékének zajszintjét mérték fel, akiket szívinfarktus miatt szállítottak kórházba. Arra jutottak, hogy az alacsony kockázati tényezőkkel rendelkező emberek – például cukorbetegség vagy dohányzás – nagyobb valószínűséggel kerültek szívroham miatt kórházba, ha zajos környéken éltek. Vagyis a városi zaj jelentősen növelheti a korai szívinfarktus kockázatát az alacsony hagyományos rizikófaktorokkal rendelkező fiataloknál.

A túl hangos zaj megnöveli a szívroham kockázatát
Fotó: DedMityay / Getty Images Hungary

Egy másik tanulmány, amelyet szintén nemrég publikáltak, a szívrohamot túlélő emberek eredményeire összpontosított. 864 olyan francia adatait követték egy éven át, akik legalább 28 nappal túléltek egy szívrohamot. Figyelték a szívhalált, a szívelégtelenség miatti újbóli kórházi kezelést, a sürgősségi beavatkozások szükségességét, mint például az angioplasztikát vagy a stenteket, a stroke-ot vagy az anginát (mellkasi fájdalmakat). Megmérték a zaj decibelszintjét is minden páciens otthoni címén (az átlagos szint 56 decibel volt egy 24 órás periódus alatt).

Összességében a szívinfarktus túlélőinek esélye valamilyen szív- és érrendszeri problémára 25 százalékkal megugrott az éjszakai zajszint minden 10 decibeles növekedése után. Ez az érték akkor is megmaradt, amikor figyelembe vették a környezeti hatásokat, mint a levegőszennyezés vagy a szegénység.

Mikor túl hangos a zaj?

A zajszennyezésnek vagy más néven „környezeti zajnak” nevezünk minden olyan nem kívánt vagy zavaró hangot, amely hatással van az emberek és más szervezetek egészségére és jóllétére. A tudósok a hangerőt decibelben mérik, például a levelek susogása 20-30 decibel erősségű. A 85 decibelt elérő vagy a fölötti hangok potenciálisan károsak lehetnek az ember fülére, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 65 decibel felettit határozza meg a zajszennyezésként. A 120 decibeles zaj pedig már képes fájdalmat okozni. Néhány mindennapi zaj, aminek ki vagyunk téve, meghaladja az ajánlott szintet, ilyenek a fűnyírók (90 decibel) és a metrószerelvények (90–115 decibel). A nyugodt alváshoz 30 decibel alatti éjszakai környezeti zajszint kell.

Ha sokáig ki vagyunk téve ezeknek a zajoknak, megszokjuk őket, viszont jobban észrevesszük azokat a hangokat, amelyek megzavarják mindennapi tevékenységeinket, mint az alvás vagy a beszélgetések. Például ha a vasút mellett sétálsz, és elhalad egy vonat, szinte észre sem veszed, de ha felébreszt az álmodból, azt sokkal inkább érzékeled.

A WHO szerint a környezeti zaj az egészséget veszélyeztető legfontosabb környezeti kockázatok közé tartozik, és a becslések szerint évente 1 millió egészséges életévet veszítünk el a környezeti zajhatások miatt, beleértve a bosszankodás okozta stresszt, az alvászavarokat és az ischaemiás szívbetegséget.

85 decibel zaj már káros lehet a fülnek
Fotó: Rafael Elias / Getty Images Hungary

A zajszennyezés egyéb egészségügyi kockázatai

A zajszennyezésnek egyéb fizikai hatásai is vannak, ilyen a szapora pulzus, a magas vérnyomás, a fejfájás, rendkívül hangos, állandó zaj esetén gyomor- és vastagbélgyulladás. A mentális egészségünkre is hatással van, a zaj stresszrohamokat, fáradtságot, depressziót, szorongást és hisztériát okozhat emberekben és állatokban egyaránt. A memóriára és koncentrációra is negatívan hat, ami idővel alacsony teljesítményhez vezethet, és megnehezíti a tanulást.

A fülünknek több mint 16 óra pihenésre van szüksége ahhoz, ha több mint két órát van kitéve 100 decibelnek.

Azt, hogy mennyi zajt lehet csapni, a törvény is szabályozza, súlyos bírságot kockáztatsz, ha csendháborítást követsz el. Összeszedtük  hogy  mire kell figyelned

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!