Mi történik velünk altatás közben a műtőben? Megkérdeztük

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Még ha azt is gondoljuk, hogy egy öntudatlan állapotban elvégzett műtét felér egy jó alvással, ez koránt sincs így. A gyógyszerekkel előidézett alvás ugyanis egyáltalán nem hasonlít a természetes alváshoz. De akkor pontosan mi is történik velünk a műtőben? Dr. Zubek László aneszteziológust kérdeztük.

Mielőtt belemerülnénk a részletekbe, fontos tisztáznunk, hogy bizonyos beavatkozásoknál azért kell aludnunk, vagyis azért tesznek amnéziássá bennünket, hogy elviseljük az operáció hosszát, másrészt, hogy teljesen mozdulatlanok tudjunk maradni, amelyre egy magánál lévő beteg nem képes.

És hogy miért nem ugyanúgy alszunk a műtőasztalon, mint otthon?

Mert míg utóbbi során ciklikusan változnak a gyors szemmozgások nélküli, mély NREM és a már sokat emlegetett REM-fázisok, addig a műtéti tulajdonképpen nem is alvás. Ennek pedig pont a ciklikusság hiánya az oka, a mesterséges alvásban ugyanis nincs ilyen, így az nem is tud pihentető lenni

Ezért altatnak műtét közben

„Amit a köznyelv általános anesztéziának nevez, mi, altatóorvosok kombinált anesztéziának, mert az alvást altatószerekkel, az érzéstelenséget kábító fájdalomcsillapítókkal, az izomellazulást pedig relaxánsok alkalmazásával érjük el” – mondja dr. Zubek László aneszteziológus, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság Közép-Magyarország területi szekciójának elnöke, hozzátéve: napjainkban már nem feltétlen cél a tudat módosításával járó altatás, elég a fájdalomérzet kialakulásának megakadályozása is.

Ezalól kivételek egyelőre a testüregi – mellkasi vagy hasi –, valamint a koponyaműtétek, amelyeknél még nincs alternatívája az altatásnak.

A testüregi műtéteket még napjainkban is altatásban végzik
Fotó: andresr / Getty Images Hungary

Altatás vagy érzéstelenítés: melyik volt előbb?

Tudtad-e, hogy a műtéti fájdalom és a stressz elviselésére hamarabb kísérleteztek altatással, mint érzéstelenítéssel? Kloroformot és étert már a 19. század közepétől használtak, a tudati állapotot nem befolyásoló, csak az érzés kialakulását blokkoló és általában az érzőidegek vezetésének megszüntetésére irányuló érzéstelenítést viszont csak jóval később alkalmazták. A 20. század második felében először a gerinc közeli – spinális vagy epidurális – érzéstelenítés terjedt el, majd a 21. század első évtizedeiben az ultrahang fejlődésével az úgynevezett vezetéses érzéstelenítés is, amely során egyszerre iktatják ki egy nagyobb, központibb idegtörzs és annak minden kisebb idegének fájdalomérzetét.

Amikor kikapcsol az agy

Noha az altatószerek pontos hatásmechanizmusát a mai napig nem ismerjük az agy különböző struktúráira, annyi biztos, hogy képesek csökkenteni az agy működését. Az altatószerek hatására ugyanis megszűnik az agyi elektromos aktivitás – EEG, elektroencephalográfia –, és elsimulnak az agyi elektromos hullámok, pont úgy, mint egy agysérülés után észlelhető elektromos csendnél. Eközben a fájdalmat a fájdalomérzet tudatosulását előidéző receptorok blokkolásának segítségével csillapítják, az izomműködést pedig ideg-izom átmenetében alkalmazott receptorblokkolókkal gátolják.

Szervpótló kezelések műtét közben

Az operáció során mindeközben az orvosi csapat arra törekszik, hogy szervezetünk belső miliője változatlan maradjon, egyedül a műtétben részt vevő operatőrök igénye lehet a légzés vagy a keringés kikapcsolása, amelyet ilyenkor szervpótló kezeléssel tartanak fenn.
„Ehhez segítséget nyújthat a lélegeztetőgép vagy a szívmotor alkalmazása, amelyek átmenetileg képesek pótolni a szív vagy a tüdő funkcióit” – teszi hozzá dr. Zubek László.

Idézőjel ikon

A gépi lélegeztetésre csak akkor van szükség, ha a betegnél a mozdulatlansághoz szükséges, légzőizmok elernyedésével is járó izomrelaxánst is alkalmaznak. Érzéstelenítés vagy olyan altatás során azonban, amikor a mozdulatlanság nem fontos, nincs szükség lélegeztetésre sem.

A műtéti altatás során arra törekszenek, hogy a szervezet állapota ne változzon meg a természetes állapotához képest
Fotó: muratkoc / Getty Images Hungary

Így alszunk el

A betegek nagy része tehát valamilyen intravénás altatószer beadásától alszik el, amely gyakorlatilag nem más, mint egy vénás injekció. Az operáció ideje alatti alvó állapotot vénás vagy inhalációs úton, vagyis altatógázzal tartják fenn, és amikor a szervezetünkből egyébként kiürülő vagy lebomló altatószer adagolását abbahagyják, akkor felébredünk. 

Ébredés előtt azonban még sok minden történik, amiről persze nem tudunk.

Például az, hogy bármennyire is azt hisszük, hogy álmodhatunk közben, mi több, ráadásul ezekre a képekre emlékezhetünk is, a valóságban ennek az esélye minimális, hiszen a már korábban is említett alvásciklusaink nem változnak spontán. 

Idézőjel ikon

Sajnos az inkább elképzelhető, ami elég ritkán, de azért előfordul, hogy az alvás mélysége a műtét valamilyen fájdalmasabb részében lecsökken, és a beteg – legalább részlegesen – felébred, amelyre aztán a műtét után esetleg emlékszik.

Nagyon minimális az esélye annak, hogy műtét közben álmodunk
Fotó: YakobchukOlena / Getty Images Hungary

Altatás előtti vizsgálatok

Jó hír azonban, hogy az altatás nagyon biztonságossá vált – 100 ezer altatásra mindössze 1 haláleset jut –, így nem jelent nagy pluszrizikót akkor, ha a páciens fizikális állapota megfelelő. Dr. Zubek László szerint a jelenlegi szakmai szabályok alapján a műtétek előtt igyekeznek minél kevesebb felesleges vizsgálatot elvégeztetni. Erre jól használhatók a páciens saját bevallása alapján kitöltött aneszteziológiai kérdőívek. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.

Testem

Életveszélyes húsallergiát okozhat a kullancs csípése: ezek a tünetei

Köztudott, hogy a kullancsok olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, amelyből Magyarországon évente 1000-1500 esetet jelentenek be hivatalosan, bár a fertőzés valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. Azonban sokan nem tudják, hogy a Lyme-kór mellett akár húsallergiát is okozhatnak a kullancsok.

Testem

Komoly betegség jele is lehet, ha állandóan száraz a szemed

Az égő, szúró érzés, a vörösség és a homályos látás sokak számára teszi gyötrelmessé a reggeli ébredést. Bár a szemszárazságra hajlamosak vagyunk ártalmatlan, átmeneti kellemetlenségként tekinteni, a rendszeresen visszatérő panaszok mögött valójában a szem védelmi rendszerének komoly zavara állhat.