Kómát is okozhat ennek növénynek a nedve, pedig gyakran kenjük a bőrünkre

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A bennünket körülvevő növényekről nehezen hisszük el, hogy veszélyesek lehetnek, pláne akkor, ha jótékony hatásáért nem egyszer már hálát is mondtunk. Ilyen a vérehulló fecskefű is, amelynek nedvével előszeretettel dörgöljük be a tyúkszemet, miközben valószínűleg nem tudjuk, hogy minden része mérgező.

Erdőn, mezőn, utak és folyók mentén, kertekben és kerítések mellett, no és a ház körül is találkozhatunk nagyanyáink „orvosságával”, amelynek élénk narancssárga tejnedve jó tyúkszemre és szemölcsre. Csakhogy azt felejtjük el, vagy talán nem is tudjuk, hogy

a vérehulló fecskefűnek bizony minden része mérgező.

Ott a mérgező növények listáján a tiszafa mellett

A tetszetős, sárga szirmú növény a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatójában ugyanúgy szerepel a mérgező növények listáján, mint a hírhedten veszélyes tiszafa, a ricinus vagy épp a leander. A vérehulló fecskefű megsebezve sárga vagy narancsszínű, kellemetlen szagú, keserű tejnedvet ereszt, amely

Idézőjel ikon

bőrrel érintkezve kiütést okozhat.

Az ártatlan külsejű növény minden része mérgező
Fotó: Orest Lyzhechka / Getty Images Hungary

Lenyelése súlyos következménnyel járhat

A további, fecskefűvel kapcsolatos tények pedig még ijesztőbbek. A NNK szerint lenyelése esetén égető, csípős ízű, hányást, görcsös, véres hasmenést, ezen kívül vizelési ingert, szapora légzést, szédülést, kábultságot, vérnyomás-emelkedés is okozhat. Nagyobb mennyiség fogyasztásakor keringési elégtelenség, esetleg vesekárosodás, sőt kóma is bekövetkezhet.

Idézőjel ikon

Máj- és epeteákban történő túladagolása pedig mérgezést okozhat.

Így használták régen

Noha a népgyógyászatban nem egyszer hallani a fecskefű legendás gyógyhatásáról, megannyi fontos szabályt érdemes szem előtt tartani. A Szimpatika cikke szerint a növény tejnedvét a látás élesítésére és a nyálkás hártyával bevont szemgolyó tisztítására használták, de szemölcsöt, tyúkszemet, övsömört, ótvart, sőt ekcémát is kezeltek vele. A vérnyomáscsökkentő és hashajtó hatásáról ismert növényt belsőleg szív- és érrendszeri zavarok, érelmeszesedés és gyomorbántalmak, valamint nyombélfekély kezelésére is alkalmazták. Ezek mellett azonban kiemelik, hogy a tapasztalt mellékhatásokról nem maradt fenn használható információ, pedig

a mai kémiai vizsgálatok alapján a vérehulló fecskefű hatóanyagai nagyon erős hatásúak, és nem megfelelően alkalmazva nagyon is veszélyesek.

A vérehulló fecskefű narancssárga tejnedve erősen mérgező
Fotó: Andrii Kozlytskyi / Getty Images Hungary

Háziszerként nem ajánlott az alkalmazása

Bár háziszerként nagyon nem tanácsos használni a növényt, az vitathatatlan tény, hogy a vérehulló fecskefüvet előszeretettel alkalmazzák a gyógyászatban. A gyökerében fellelhető a legnagyobb mennyiségben többek között a fájdalomcsillapító és görcsoldó kelidonin nevű alkaloid,

emellett a növényben megtalálható a berberin is, amely pedig az epekiválasztás fokozásában segít.

Kutatások bizonyítják azonban, hogy a fecskefű fogyasztása májkárosodást okozhat, ha az epehólyag nem megfelelő állapotú, ezért szedésével kapcsolatban rendkívül fontos orvossal konzultálni. 

Ha szeretnéd megismerni a világ legveszélyesebb fájának veszedelmes titkát, akkor feltétlenül olvasd el az erről szóló cikkünket!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.