Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A betegépület-szindróma elnevezése furcsa, de maga a betegség jóval gyakoribb, mint gondolnád: a rossz beltéri levegőminőség felel érte, felismerése pedig nem olyan egyszerű.
Akkor merül fel ennek a betegségnek a gyanúja, ha bizonyos tüneteket kizárólag akkor érzel, ha egy konkrét épületben tartózkodsz. Ezek a tünetek egyre erősödnek az alatt az idő alatt, amíg benn tartózkodsz az épület rossz levegőjén, és amikor elhagyod a helyet, szinte varázsütésszerűen eltűnnek. Ráadásul komoly gyanúra adhat okot az a tény, ha nem csak te tapasztalod magadon ezeket, hanem mások is, akik időnként megfordulnak ott.
Ilyen tünetek esetén kezdj gyanakodni
Nagyon banális, legtöbbünkkel gyakorta előforduló tüneteket okozhat ez a szindróma, ami megnehezíti diagnózisát. Az biztos, hogy ha ezeket folyamatosan tapasztalod, nem csak akkor, amikor egy bizonyos épületben vagy, nem nagyon merülhet fel a betegség valós lehetőségként. A meglehetősen gyakori tünetek a következők:
- fejfájás,
- orrdugulás vagy orrfolyás,
- száraz, irritált bőr,
- száraz, érzékeny szem vagy torok,
- köhögés, tüsszögés,
- bőrkiütések,
- fáradtságérzet, nehezülő koncentráció.
A furcsa tünetek okát az érintettek általában nem ismerik: ha a betegépület-szindróma kialakul egy helyen, ott
általában a dolgozók nagyobb tömegét érinti, a tüneteket produkálók munkája kevésbé lesz hatékony, és sokan maradnak majd otthon betegségeik következtében.
A gondokat a rossz levegő okozza
A betegség okozója a beltéri levegő rossz minősége. Ha egy munkahelyen az ott dolgozók legalább 20 százalékánál jelentkeznek ezek a panaszok, akkor előfordulhat, hogy „beteg” épületben töltik el mindennapjaikat.
Egy épület rengeteg okból kifolyólag válhat veszélyessé a benne dolgozók vagy élők számára. A nagyon jó szigetelés javítja a fűtés hatékonyságát, de rontja a szellőzését. Szennyezés forrása lehet a beltéri égés (ideértve a fűtést, a tűzhelyek használatát és a dohányzást), valamint a szén-monoxid és a belélegezhető részecskék felhalmozódása; az illékony szerves vegyületek, mint a benzol, a sztirol és más oldószerek; valamint a levegőben terjedő allergének és kórokozók, mint a vírusok, baktériumok, gombák, spórák.
A ragasztók, egyes szőnyegek és bútorok is kipárologtathatnak egészségünkre káros anyagokat.
A betegség már elég régóta létezik, de a nyolcvanas években a panaszok száma ellenére sem ismerték ezt el. Mostanra már változott a helyzet, és nem is ritka a betegépület-szindróma. A légkondicionálók használatával elterjedőben van a legionella, penész és gombák telepedhetnek meg a nem megfelelően tisztított és karbantartott berendezésekben, így nem csoda, hogy sokakat érintenek ezek a tünetek. A beteg épületek tehát összetett folyamat végén alakulnak ki: a karbantartás hiánya, a nem megfelelő szellőzés, az épületen belül használt vagy ott keletkező káros anyagok mind szerepet játszanak kialakulásában.
Így bírd ki, ha te is meggyötör a rossz beltéri levegő
Ha felmerül a gyanúja, hogy téged is érint az állapot, munkahelyeden a következőket teheted:
- minél gyakrabban szellőztess;
- minél alacsonyabban tartsd a benti hőmérsékletet;
- amikor csak lehet, tegyél egészségügyi sétát a szabadban;
- próbáld meg csökkenteni a képernyő előtt töltött időt;
- valamint a stresszt is.
Beteg épületekből egyébként több van, mint gondolnád: a WHO korábbi adatai szerint az új vagy felújított épületek 30 százalékában akad gond a levegő minőségével.
Az például sokszor okozhat problémát, ha egy épületet nem rendeltetésének megfelelően használnak.
Azt, hogy beteg épületről van-e szó, különböző vizsgálatok útján lehet kideríteni. Ide tartozik a levegő minőségének vizsgálata mellett a páratartalom és a szellőzés mérése, a szén-dioxid szintjének vizsgálata, melyből a szellőztetési szokásokra lehet következtetni, a formaldehid, ózon és szén-monoxid szintjének vizsgálata, valamint a biológiai anyagok mennyiségének vizsgálata a vízben.
Ahhoz, hogy megszűnjön betegnek lenni az épület, a következő lépések vezethetnek:
- a káros anyagok forrásait megszüntethetik, tehát betiltják a dohányzást, kitisztítják a légkondikat, a tisztítószereket megfelelően tárolják;
- gyakrabban szellőztetnek;
- légtisztítást végeznek gépi úton, de növények segítségével is elérhető a jobb levegő, így érdemes azokat is vinni a belső terekbe.
Emellett érdemes elgondolkodni az életmódbeli változásokon is, ugyanis a reggeli kihagyása, a nem megfelelő mennyiségű alvás, a túl sok képernyőidő, a székrekedés és még az allergia is összefüggásbe hozható a betegépület-szindróma kialakulásával.
A betegépület-szindróma leggyakrabban egyterű irodákban alakul ki: ha olvasnál még arról, mi az emberek gondja az ilyen munkahelyeken, ezt a cikkünket ajánljuk!
