Ez történik a rákos sejtekkel, miután a kezelések elpusztították őket

Olvasási idő kb. 3 perc

Egyes kezelések elpusztítják a rákos sejteket. De mi történik ezekkel az elhalt sejtekkel? Valamint hogyan lehetséges, hogy olykor visszatér a rák?

Senki sem akarja megkapni azt a hírt, hogy ő vagy valamelyik rokona rákos beteg. Ennek a betegségnek a kezelése egy nagyon bonyolult folyamat, amit az orvosoknak meg kell tervezni. Számos eljárás és gyógyszer áll rendelkezésre a rák kezelésére, és még több van tanulmányozás alatt, kísérleti fázisban. Vannak olyan kezelések, mint a műtét és a sugárterápia, amelyek egy adott daganat vagy testrész kezelésére szolgálnak. A gyógyszeres kezelések (mint például a kemoterápia, az immunterápia vagy a célzott terápia) az egész testet érinthetik.

Mi történik az elpusztult rákos sejtekkel?

A kemoterápia például a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket, így a tumorsejtek összezsugorodnak, és elpusztulnak. Amikor a rákos sejtek meghalnak, a membránjuk általában sérül, a haldokló sejt összezsugorodik, és membránjának darabjai leválnak. Ezáltal a sejtek belső alkotóelemei kiszivárognak, és vonzzák a sejttörmelék elnyeléséért felelős immunsejteket (fagociták). Ezek elnyelik az elhalt rákos sejteket, majd kisebb összetevőkre bontják őket, például cukrokra és nukleinsavakra, a DNS-ben található láncszerű molekulákra. Ezen a folyamaton keresztül az elhalt rákos sejtek újrahasznosulnak olyan összetevőkké, amelyeket más sejtek újra felhasználhatnak. Ezt a folyamatot apoptózisnak (programozott sejthalál) nevezzük, ebben az esetben a sejtkomponensek általában ilyen módon kerülnek újrahasznosításra, ahelyett, hogy a szervezet kiválasztaná őket.

A kemoterápia a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket
Fotó: FatCamera / Getty Images Hungary

A rákterápiák néha más típusú sejthalált is kiválthatnak, például nekroptózist, amely során a sejtek zsugorodás helyett megduzzadnak, és szétpukkadnak, és a fagociták hatékonyan elnyelik az ilyen típusú haldokló sejteket is. A haldokló rákos sejtek azonban nem mindig távoznak „csendben”. Tanulmányok szerint a haldokló rákos sejtek a gyulladást kiváltó törmelék felszabadításával néha serkentik a túlélő rákos sejtek növekedését.

Túlélő rákos sejtek

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után. Először az 1950-es években figyelték meg daganatos egereken. Egy 2018-as, egereken és laboratóriumi edényekben lévő sejteken végzett vizsgálat megállapította, hogy a sugárzás és a kemoterápia kiválthatja az immunsejtek által kibocsátott molekulák felszabadulását, amelyek fokozzák a gyulladást, ami néha támogathatja a tumor növekedését.

Egy másik, 2023-ban végzett tanulmány megállapította, hogy a haldokló rákos sejtek sejtmagjai néha megduzzadnak, és szétpukkadnak, DNS-t és más molekulákat szabadítva a környezetükbe. Egereknél ezek a kiömlött molekulák felgyorsították a rákos sejteknek az eredeti daganaton túlra történő terjedését. Ez a tanulmány kimutatta, hogy az élő rákos sejtek felismerik és reagálnak a haldokló társaik által közvetített jelekre. A haldokló sejtek üzeneteinek blokkolása segíthetne megakadályozni, hogy a kezelés után a rák újra megjelenjen.

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után
Fotó: Carlos Duarte / Getty Images Hungary

A rák visszatérésének megértéséhez további kutatásokra van szükség

Ezek a tanulmányok segítenek megvilágítani a daganatsejtek halálának a rák progressziójában és a visszatérésében betöltött szerepét, azonban a tudósok még nem értik a haldokló ráksejtek jelátvitelének teljes jelentőségét. A további kutatások révén a tudósok célja, hogy jobban megértsék a rák hátterében álló biológiai mechanizmusokat, és ezáltal hatékonyabb kezeléseket fejlesszenek ki.

A kutatók kimutatták, hogy a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer rossz hatással lehet az egészségünkre. Az alábbi cikkünkben összeszedtünk ötöt, amit érdemes kerülni.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.