Ez történik a rákos sejtekkel, miután a kezelések elpusztították őket

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyes kezelések elpusztítják a rákos sejteket. De mi történik ezekkel az elhalt sejtekkel? Valamint hogyan lehetséges, hogy olykor visszatér a rák?

Senki sem akarja megkapni azt a hírt, hogy ő vagy valamelyik rokona rákos beteg. Ennek a betegségnek a kezelése egy nagyon bonyolult folyamat, amit az orvosoknak meg kell tervezni. Számos eljárás és gyógyszer áll rendelkezésre a rák kezelésére, és még több van tanulmányozás alatt, kísérleti fázisban. Vannak olyan kezelések, mint a műtét és a sugárterápia, amelyek egy adott daganat vagy testrész kezelésére szolgálnak. A gyógyszeres kezelések (mint például a kemoterápia, az immunterápia vagy a célzott terápia) az egész testet érinthetik.

Mi történik az elpusztult rákos sejtekkel?

A kemoterápia például a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket, így a tumorsejtek összezsugorodnak, és elpusztulnak. Amikor a rákos sejtek meghalnak, a membránjuk általában sérül, a haldokló sejt összezsugorodik, és membránjának darabjai leválnak. Ezáltal a sejtek belső alkotóelemei kiszivárognak, és vonzzák a sejttörmelék elnyeléséért felelős immunsejteket (fagociták). Ezek elnyelik az elhalt rákos sejteket, majd kisebb összetevőkre bontják őket, például cukrokra és nukleinsavakra, a DNS-ben található láncszerű molekulákra. Ezen a folyamaton keresztül az elhalt rákos sejtek újrahasznosulnak olyan összetevőkké, amelyeket más sejtek újra felhasználhatnak. Ezt a folyamatot apoptózisnak (programozott sejthalál) nevezzük, ebben az esetben a sejtkomponensek általában ilyen módon kerülnek újrahasznosításra, ahelyett, hogy a szervezet kiválasztaná őket.

A kemoterápia a tumorsejteket úgy öli meg, hogy a kezelés során önpusztításra készteti őket
Fotó: FatCamera / Getty Images Hungary

A rákterápiák néha más típusú sejthalált is kiválthatnak, például nekroptózist, amely során a sejtek zsugorodás helyett megduzzadnak, és szétpukkadnak, és a fagociták hatékonyan elnyelik az ilyen típusú haldokló sejteket is. A haldokló rákos sejtek azonban nem mindig távoznak „csendben”. Tanulmányok szerint a haldokló rákos sejtek a gyulladást kiváltó törmelék felszabadításával néha serkentik a túlélő rákos sejtek növekedését.

Túlélő rákos sejtek

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után. Először az 1950-es években figyelték meg daganatos egereken. Egy 2018-as, egereken és laboratóriumi edényekben lévő sejteken végzett vizsgálat megállapította, hogy a sugárzás és a kemoterápia kiválthatja az immunsejtek által kibocsátott molekulák felszabadulását, amelyek fokozzák a gyulladást, ami néha támogathatja a tumor növekedését.

Egy másik, 2023-ban végzett tanulmány megállapította, hogy a haldokló rákos sejtek sejtmagjai néha megduzzadnak, és szétpukkadnak, DNS-t és más molekulákat szabadítva a környezetükbe. Egereknél ezek a kiömlött molekulák felgyorsították a rákos sejteknek az eredeti daganaton túlra történő terjedését. Ez a tanulmány kimutatta, hogy az élő rákos sejtek felismerik és reagálnak a haldokló társaik által közvetített jelekre. A haldokló sejtek üzeneteinek blokkolása segíthetne megakadályozni, hogy a kezelés után a rák újra megjelenjen.

Egyes rákos megbetegedések visszatérnek a kezelés után
Fotó: Carlos Duarte / Getty Images Hungary

A rák visszatérésének megértéséhez további kutatásokra van szükség

Ezek a tanulmányok segítenek megvilágítani a daganatsejtek halálának a rák progressziójában és a visszatérésében betöltött szerepét, azonban a tudósok még nem értik a haldokló ráksejtek jelátvitelének teljes jelentőségét. A további kutatások révén a tudósok célja, hogy jobban megértsék a rák hátterében álló biológiai mechanizmusokat, és ezáltal hatékonyabb kezeléseket fejlesszenek ki.

A kutatók kimutatták, hogy a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer rossz hatással lehet az egészségünkre. Az alábbi cikkünkben összeszedtünk ötöt, amit érdemes kerülni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.