Magyar kutatók sikere: képesek megzabolázni a rákos sejtosztódást

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ELTE kutatócsapata két olyan molekulát is talált, ami gátat szabhat egyes rákos sejtek szaporodásának.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja áttörést ért el a rákgyógyításban, az általuk felfedezett módszerrel megállítható a daganatos sejtek korlátlan sejtosztódása. 

Az eddig kemoterápiával kezelhetetlennek bizonyuló rákos megbetegedések gyógyítására talált megoldást az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsapata. Tanulmányukat a International Journal of Molecular Sciences című lapban publikálták

Az ELTE kutatói áttörő felfedezést tettek a gyógyíthatatlan rákos sejtek ellen
Fotó: DBenitostock / Getty Images Hungary

Eddig gyógyíthatatlannak tartott rákos betegségek ellen találtak megoldást

A számtalan, különféle rákos daganat kialakulásához legalább 600-féle mutáns gén járulhat hozzá. Az eddig gyógyíthatatlannak számító, a kemoterápiás kezelésekre nem reagáló esetekben, mely a rákos megbetegedéseknek mintegy  25%-át érinti, sikerült egy azonosságot felfedezniük, mégpedig a RAS gének, illetve a RAS fehérjék mutációját.

Ez a fehérjemutáció áll a legsúlyosabb és legnehezebben gyógyítható ráktípusok, a hasnyálmirigy-, a kolorektális, azaz a béltraktusokat érintő, illetve a tüdőrákos megbetegedések kialakulása mögött.

A RAS (rat sarcoma virus) fehérjének három megjelenési formája létezik, a KRAS, a HRAS és az NRAS. Ezek közül a KRAS mutációja a leggyakoribb, mely főként a már említett hasnyálmirigyrák, vastagbélrák és tüdőadenokarcinómás betegségeket érinti. Mivel ez a három rákos megbetegedés világszerte a legveszélyesebb a gyógyulási statisztikák szomorú számait tekintve, a gyógyszerfejlesztések legtöbbször a KRAS-t veszik célba.

Idézőjel ikon

Ezek a betegek ugyanis nem reagálnak a kemoterápiára megfelelően, a legnehezebben kezelhetőek közé tartoznak, szinte reménytelen esetek.

A mutáns RAS fehérjék rákos daganatokat okoznak, mely a fehérjék interakcióiban keltett zavarra vezethető vissza. Míg optimális esetben a  RAS a GAP-hoz kötődik, majd dolga végeztével leáll a működése, a mutálódott KRAS-nál a GAP-kötés nem működik megfelelően, és nem áll le akkor sem, amikor már nincs szükség a munkájára. Ez a sejtnövekedési faktorok kontrollálatlan gyártásához, azaz sejtburjánzáshoz vezet. Így alakul ki a rákos daganat. 

30 éve keresik a megoldást

A megoldást a RAS és a GAP mesterséges összeragasztásában találták meg a magyar kutatók, melyhez egy megfelelő kismolekulára volt szükségük, mely megfelelően passzol és optimálisan kötődik a két félhez. Az ELTE kutatói azokat a molekulákat keresték vizsgálataik során, melyek képesek összeragasztani a RAS-t és a GAP-ot, s ami még fontosabb a későbbi gyógyszerek hatékonyságát tekintve, hogy olyan kismolekulát találjanak, ami nem kovalens kötéssel tölti ki a helyet. Meg is találták, ráadásul rögtön kétfélét is, és

Idézőjel ikon

ezzel megakadályozták a hasnyálmirigyrák KRASG12D mutációjú PANC-1 sejtjeinek növekedését.

A kismolekulák által létrehozott kötési forma az eddigiekkel szemben nem kovalens, ami a gyógyszerek alkalmazhatóságát is könnyebbé teszi. 

A felfedezés segíti majd az új gyógyszerek hatékonyságát is
Fotó: Digicomphoto/science Photo Libra / Getty Images Hungary

A Grolmusz Vince professzor által vezetett ELTE PIT Bioinformatikai Csoport most forradalmian új megközelítést javasolt a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására. A RAS mutációi megakadályozzák, hogy a GAP fehérje hozzákössön a RAS molekulához, ezzel pedig utat engednek a korlátlan sejtosztódásnak, így a betegségnek. Az ELTE kutatói szerint ezért olyan molekulákra van szükség, amelyek a RAS és a GAP molekulákat egymáshoz ragasztják. Ezeket pedig úgy lehet megtalálni, hogy a megfelelően közel elhelyezett RAS és GAP molekulák közé keresnek jó “ragasztó” kismolekulákat - összegzi a kutatási folyamatokat az ELTE közleménye

Az előzetes eredmények szerint az új magyar módszer alapján talált két kis ragasztó molekula felveszi a versenyt a világon eddig megtalált legjobb hasonló molekulákkal. A kutatók bíznak benne, hogy a munka folytatásával még a leghalálosabb ráktípusok ellen is hatékony, kevés mellékhatással rendelkező új gyógyszereket találnak majd, hiszen a módszerrel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak bele, mint a mai kemoterápiás beavatkozások, hanem a fiziológiailag normális állapotot állítják helyre.

A kolorektális daganatos megbetegedésekről ebben a cikkünkben is olvashatsz

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.