Magyar kutatók sikere: képesek megzabolázni a rákos sejtosztódást

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ELTE kutatócsapata két olyan molekulát is talált, ami gátat szabhat egyes rákos sejtek szaporodásának.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja áttörést ért el a rákgyógyításban, az általuk felfedezett módszerrel megállítható a daganatos sejtek korlátlan sejtosztódása. 

Az eddig kemoterápiával kezelhetetlennek bizonyuló rákos megbetegedések gyógyítására talált megoldást az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsapata. Tanulmányukat a International Journal of Molecular Sciences című lapban publikálták

Az ELTE kutatói áttörő felfedezést tettek a gyógyíthatatlan rákos sejtek ellen
Fotó: DBenitostock / Getty Images Hungary

Eddig gyógyíthatatlannak tartott rákos betegségek ellen találtak megoldást

A számtalan, különféle rákos daganat kialakulásához legalább 600-féle mutáns gén járulhat hozzá. Az eddig gyógyíthatatlannak számító, a kemoterápiás kezelésekre nem reagáló esetekben, mely a rákos megbetegedéseknek mintegy  25%-át érinti, sikerült egy azonosságot felfedezniük, mégpedig a RAS gének, illetve a RAS fehérjék mutációját.

Ez a fehérjemutáció áll a legsúlyosabb és legnehezebben gyógyítható ráktípusok, a hasnyálmirigy-, a kolorektális, azaz a béltraktusokat érintő, illetve a tüdőrákos megbetegedések kialakulása mögött.

A RAS (rat sarcoma virus) fehérjének három megjelenési formája létezik, a KRAS, a HRAS és az NRAS. Ezek közül a KRAS mutációja a leggyakoribb, mely főként a már említett hasnyálmirigyrák, vastagbélrák és tüdőadenokarcinómás betegségeket érinti. Mivel ez a három rákos megbetegedés világszerte a legveszélyesebb a gyógyulási statisztikák szomorú számait tekintve, a gyógyszerfejlesztések legtöbbször a KRAS-t veszik célba.

Idézőjel ikon

Ezek a betegek ugyanis nem reagálnak a kemoterápiára megfelelően, a legnehezebben kezelhetőek közé tartoznak, szinte reménytelen esetek.

A mutáns RAS fehérjék rákos daganatokat okoznak, mely a fehérjék interakcióiban keltett zavarra vezethető vissza. Míg optimális esetben a  RAS a GAP-hoz kötődik, majd dolga végeztével leáll a működése, a mutálódott KRAS-nál a GAP-kötés nem működik megfelelően, és nem áll le akkor sem, amikor már nincs szükség a munkájára. Ez a sejtnövekedési faktorok kontrollálatlan gyártásához, azaz sejtburjánzáshoz vezet. Így alakul ki a rákos daganat. 

30 éve keresik a megoldást

A megoldást a RAS és a GAP mesterséges összeragasztásában találták meg a magyar kutatók, melyhez egy megfelelő kismolekulára volt szükségük, mely megfelelően passzol és optimálisan kötődik a két félhez. Az ELTE kutatói azokat a molekulákat keresték vizsgálataik során, melyek képesek összeragasztani a RAS-t és a GAP-ot, s ami még fontosabb a későbbi gyógyszerek hatékonyságát tekintve, hogy olyan kismolekulát találjanak, ami nem kovalens kötéssel tölti ki a helyet. Meg is találták, ráadásul rögtön kétfélét is, és

Idézőjel ikon

ezzel megakadályozták a hasnyálmirigyrák KRASG12D mutációjú PANC-1 sejtjeinek növekedését.

A kismolekulák által létrehozott kötési forma az eddigiekkel szemben nem kovalens, ami a gyógyszerek alkalmazhatóságát is könnyebbé teszi. 

A felfedezés segíti majd az új gyógyszerek hatékonyságát is
Fotó: Digicomphoto/science Photo Libra / Getty Images Hungary

A Grolmusz Vince professzor által vezetett ELTE PIT Bioinformatikai Csoport most forradalmian új megközelítést javasolt a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására. A RAS mutációi megakadályozzák, hogy a GAP fehérje hozzákössön a RAS molekulához, ezzel pedig utat engednek a korlátlan sejtosztódásnak, így a betegségnek. Az ELTE kutatói szerint ezért olyan molekulákra van szükség, amelyek a RAS és a GAP molekulákat egymáshoz ragasztják. Ezeket pedig úgy lehet megtalálni, hogy a megfelelően közel elhelyezett RAS és GAP molekulák közé keresnek jó “ragasztó” kismolekulákat - összegzi a kutatási folyamatokat az ELTE közleménye

Az előzetes eredmények szerint az új magyar módszer alapján talált két kis ragasztó molekula felveszi a versenyt a világon eddig megtalált legjobb hasonló molekulákkal. A kutatók bíznak benne, hogy a munka folytatásával még a leghalálosabb ráktípusok ellen is hatékony, kevés mellékhatással rendelkező új gyógyszereket találnak majd, hiszen a módszerrel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak bele, mint a mai kemoterápiás beavatkozások, hanem a fiziológiailag normális állapotot állítják helyre.

A kolorektális daganatos megbetegedésekről ebben a cikkünkben is olvashatsz

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.