elte - Dívány

Egy véletlennek köszönhető, ám annál jelentősebb felfedezés borzolta fel a hazai könyv- és művelődéstörténet iránt érdeklődők kedélyeit. Egy XII. századi, latin nyelvű kódextöredéket találtak egy 19. századi könyv kötésében Budapesten. Az értékes pergamencsíkok egy sérült kötet gerincéből kerültek elő, amelyet egyetemi könyvtári állományellenőrzés során vizsgáltak.

Az ELTE kutatói mesterséges intelligenciával olyan „történeti drónfelvételeket” készítenek, amelyek megmutatják, hogyan nézhetett ki a magyar Alföld évszázadokkal ezelőtt. A Land folyóiratban bemutatott módszerük nemcsak látványos, hanem fontos eszköz is a jövő vízstratégiáinak tervezéséhez.

Fájdalommentes, szelíd kutatás zajlik a Budakeszi Vadasparkban, ahol vaddisznókon végeznek EEG-méréseket magyar kutatók. A cél: új megvilágításba helyezni az agy és a nyelv evolúcióját.

A kamaszok jelentős időt töltenek közösségi média böngészésével, és jellemzően inkább „belebotlanak” a hírekbe, mintsem szándékosan rájuk keresnének. Ez az a korosztály, melynél vagy ki sem alakult a hírfogyasztás kultúrája, vagy igen csekély a valóságban történő események iránti érdeklődés. Éppen ezért a serdülők vannak a leginkább kitéve a hamis információk és álhírek veszélyének.

Egy kutatás szerint a koronavírus-járvány óta drasztikus mértékben romlottak a kisgyerekek nyelvi képességei. A megnövekedett digitális eszközhasználat ugyanis nincs jó hatással az apróságokra.

Hatalmas felfedezést tettek az ELTE régészei a közelmúltban az egykor Magyarország területén élt avarokkal kapcsolatban. Mint az a genetikai vizsgálatokból kiderült, igazán különleges felépítésű lehetett egykor a társadalmuk.

Az ELTE kutatócsapata két olyan molekulát is talált, ami gátat szabhat egyes rákos sejtek szaporodásának.

Élettel teli, sokszor lenyűgöző, máskor irreális képeket látunk álmunkban, reggelre azonban néhány részletet kivéve köddé válik, amit álmodunk. Magyar tudósoknak sikerült a jelenség okát megfejteni.

A tudatosságot nélkülöző nethasználat során rengeteg ostoba, esetleg veszélyes álhír találhatja meg a kiskamaszt, még rosszabb esetben a kisiskolást. Lehmann Miklós egyetemi docenst kérdeztük, hogy vértezhetjük fel a gyerekeinket a digitális világ kihívásaival szemben.

Mi jut eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy függő? Talán a filmekben ábrázolt szerhasználó, aki a társadalom peremén él, az utcán szipuzik, vagy belőve fekszik egy csupasz szobában. Vagy a sztereotip alkoholista, aki remegő kézzel issza a reggeli felest. Esetleg a szerencsejátékos, aki adósságot adósságra halmoz. Persze az is lehet, hogy egy szerettedre gondolsz, fájdalmas tapasztalatokra. De jó eséllyel nem olyasvalaki ugrik be először, aki magas pozícióban van, elismerést és díjakat kap, rendszeresen szerepel a médiában, vagy emberfeletti energiával nemes célokért küzd. Bár felnézünk rájuk, sokan közülük komoly problémákkal küzdenek. Miért olyan ártalmas a munkafüggőség? Mi kell ahhoz, hogy felismerjük, és mit tehetünk, ha magunkon vagy másokon tapasztaljuk? Erről beszélgettünk dr. Kun Bernadette pszichológussal, az ELTE-PPK oktatójával.

„A konkrétumokon meg szoktam lepődni, a trendeken nem” – válaszolja Spiró György, amikor aktuálpolitikai eseményekről kérdezem. A Kossuth- és József Attila-díjas írót inkább a múltat illetően érik meglepetések: amikor archívumokban kutakodik, és történészek cikkeit olvasgatja, csodálatos összefüggésekre bukkan. Mire jött rá legutóbb, amikor az idei Margó fesztiválon debütáló könyve, a Malaccal teljes éveink című esszékötet szövegein dolgozott? A szerzővel a ’60-as évekbeli Eötvös Kollégium pezsgő világáról beszélgettünk, amelynek gyakran elfeledett-elferdített története jelenünkről is sok mindent elmond.

A fizikusok fejedelmének nevezte Albert Einstein Eötvös Lorándot, akinek nevét a legpatinásabb magyarországi egyetem viseli.