Egy kutatás szerint a koronavírus-járvány óta drasztikus mértékben romlottak a kisgyerekek nyelvi képességei. A megnövekedett digitális eszközhasználat ugyanis nincs jó hatással az apróságokra.
A pandémia alatt bevezetett korlátozások idején sok óvodás a korábban megszokottnál jóval többet nézett tévét, és az okostelefonokat, tableteket is többet használták – általában mesefilmeket vagy videókat néztek rajtuk. Ennek hatásait vizsgálták az ELTE kutatói az Magyar Tudományos Akadémia által még 2021 júniusában meghirdetett pályázat keretében – ismertette a Magyar Távirati Iroda.
Az eddigi eredmények meglehetősen aggasztóak. „Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye” – mondta el Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa. Hozzátette: „a mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások.”
Ezért káros a gyerek kütyühasználata
A pandémia idején rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezdett kütyüzni, hogy elsajátította volna a nyelvet. Normál esetben a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, az akusztikai információkra kihegyezve.
Az eszközhasználat ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.
„Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet. A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire” – magyarázta Pogány Ákos, majd így folytatta:
„Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni.”
A szülők jelentős része azonban nincs tisztában azzal, hogy mennyire káros dolog egy babakocsiban ülő gyermek kezébe okostelefont adni. A pontos hatások ráadásul részben még felderítetlenek. A kutató kiemelte: „egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben. El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten?” – tette föl a kérdést Pogány.
