Fejfájással, lázzal indul a trópusi vírus: egyre több magyar kapja el

Olvasási idő kb. 1 perc

Újra megjelent Magyarországon a dengue-láz: a hatóságok négy importált, vérzéses lázzal diagnosztizált esetet azonosítottak.

Az ANTSZ legfrissebb jelentése szerint mind a 4 magyar állampolgár a fővárosban él, és a közelmúltban mindannyian egzotikus országokban jártak. 

A deunge-láz, amely már néhány hete is megbetegített több magyart, olyan tünetekkel jár, mintláz, a hidegrázás, a fáradékonyság, az izomfájdalom, az ízületi fájdalom és a fejfájás.

A trópusi betegséget egzotikus utazások során kapták el az érintettek
Fotó: Matteo Colombo / Getty Images Hungary

Az Országos Epidemológiai Központ leírása alapján a dengue-láz kórokozója egy vírus, amely szúnyogcsípéssel terjed emberről emberre. Maláriát terjesztő társaikkal ellentétben ezek a szúnyogok főleg napközben csípnek. A megbetegedés hirtelen fellépő magas lázzal, ízületi- és csontfájdalmakkal, illetve hányással kezdődik. Lefolyása 3–10 nap, de a lábadozás hetekbe is telhet. Kezeléséhez lázcsillapítás és ágynyugalom szükséges.

Idézőjel ikon

A négy érintett korábban Thaiföldön, Guatemalában vagy Balin tartózkodott a lappangási időszak alatt.

A trópusi betegség mellett a kanyaró is megjelent

Közben megjelent az országban a kanyaró is: egy 23 éves román állampolgárságú hölgy a betegséget megelőzően Romániában járt, tünetei már Magyarországon jelentkeztek.

A kanyaró egy súlyos, fertőző betegség, amelyet vírusfertőzés okoz, és nyálcseppekkel terjed emberről emberre. Többek között láz, köhögés, továbbá egész testen megjelenő kiütések jellemzik. Védekezni oltással lehet ellene, de az érintett nő ezt nem kapta meg.

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?